Zsoltárok 51,1-13
SZENT SZELLEM
Ezt a zsoltár, amelyet 3000 évvel ezelőtt írtak, hatalmas vigasztalásnak bizonyult Isten sok gyermeke számára. Ki nem azonosulhatna Dáviddal gonoszságában, törvényszegésében és bűnében? Kicsoda ne örvendezne vele együtt a gyógyulás és helyreállítás izgalmas valóságában? Dávid elvisz bennünket a bűnbánat mélységeibe (bizonyítva, hogy valóban Isten szíve szerinti ember volt), és vele együtt szárnyalunk megújulásának magasságaiba. Nem kisebbíti a bűn súlyos voltát. De annak munkáját sem, aki helyreállítja az összetört lelkeket.
Ez a zsoltár rámutat számunkra egy lényeges különbségre is Dávid napjai, valamint a mieink között azzal kapcsolatban, hogy hogyan bánik Isten a népével. Dávid napjaiban a Szent Szellem eljöhetett egy férfira vagy nőre egy időre, vagy valamilyen célból, de el is hagyhatta. Napjainkban a Szent Szellem nem hagy el bennünket, hanem azért jön, hogy velünk lakjon örökre, Jn 14,16.
Vannak azonban hasonlóságok is. Ő Isten Szent Szelleme. Ahogyan nem tűrhette el Dávid bűnét, nem tűrheti el a miénket sem. Nem hagy el bennünket, amikor vétkezünk, de megszomorítjuk, és akadályozzuk a munkáját életünkben. Testünkről ki van jelentve, hogy az Ő temploma, 1Kor 6,19, és úgy kell uralnunk azt, hogy megfelelő legyen az Ő lakóhelyének. Hála érte, segít és felhatalmaz bennünket, hogy szent életet éljünk, Róm 8,1-13.
Isten Szelleme biztosít bennünket Isten jelenlétéről napról napra. Ő "szellem", és mint ilyen, tevékenykedik. Ő nem csupán valamilyen elgondolás vagy befolyás, amely minden hívővel és minden hívőben van, hanem Személy. A Fiú kérésére az Atya küldte el az Úr Jézus eltávozása után, Jn 14,16. Az evangélium hirdetése, amely az egész világon milliók megtérését eredményezi, inkább a Szent Szellem munkáját igényelte, mint az Úr fizikai jelenlétét néhány tanítvány között, egyetlen helyen.
Munkája változatos. Gyümölcsöt hoz létre, Gal 5,22-23, vezeti, Csel 16,6-7, és erősíti népét, Csel 9,31. Ő erősítette meg az apostolok korai bizonyságtételét, Zsid 2,4. De ma az a legnagyobb munkája, hogy megismerteti velünk Krisztust, Jn 16,13-14.
Zsolt. 51.2-13 Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet! Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet; Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog. Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben. Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám. Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem. Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál. Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél. Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat. Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.