„Áldjon meg téged a Sionról az Úr, hogy láthasd Jeruzsálem jólétét egész életeden át" (Zsolt 128,5).
Ez az ígéret az istenfélő embernek szól, aki buzgó igyekezettel jár a szentség útján. Az ilyen ember otthonát megáldja az Úr: felesége és gyermekei nagy boldogság forrása. A gyülekezetben is arra törekszik, hogy az Úr ügye ott is virágozzék, mert éppúgy gondja van az Úr házára, mint a magáéra. Ha az Úr építi háznépünket, illő, hogy mi is igyekezzünk az Úr házát építeni. Javaink csak akkor értékesek igazán, ha a kiválasztottak gyülekezetének építését szolgáljuk velük.
Áldás lesz életeden, ha felmégy a gyülekezetbe, a Sionra. Ott tanít, megelevenít, megvigasztal az Úr, ott száll fel az imádság és az áldás. Ott hangzik a bizonyságtétel a Nagy Áldozatról. Megáld téged az Úr a Sionról.
De ez nemcsak neked válik hasznodra; maga a gyülekezet is így virágzik. Sokasodnak a hívők, és szent munkájukat siker koronázza. Vannak olyan áldott emberek, akiknek egész élete folyamán megvalósul ez az ígéret. Sajnos, amikor meghalnak, Krisztus ügye gyakran kárt szenved. Igyekezzünk hát, hogy mi is hasznosan munkálkodjunk Isten gyülekezetében, és boldognak láthassuk Jeruzsálemet egész életünkben.
Uram, légy hozzám irgalmas, hogy ilyen áldott ember lehessek!