"Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk" (Zsolt 33,21)
A hit gyökeréből nő ki a szívbéli öröm virága. Talán nem támad bennünk azonnal öröm, de megjön a maga idejében. Ha szomorúak vagyunk, de az Úrban bízunk, egyszer csak eljön az idő, és Ő úgy felel bizalmunkra, hogy hitünket megjutalmazza, mi pedig örvendezni tudunk az Úrban. A kétkedés csak szomorúságot nemz, de a bizalomból tartós öröm lesz.
A zsoltáros itt kifejezett meggyőződése tulajdonképpen egy ígéret, amelyet a bizalommal kinyújtott kezünkbe tesz az Úr. Bárcsak megbecsülnénk! Ha e pillanatban nem is örvendezünk, hamarosan örvendezni fogunk. Ez olyan bizonyos, mint ahogy Dávid Istene a mi Istenünk is.
Gondolkodjunk csak el az Úr szent nevén, hogy még jobban tudjunk bízni benne, és bizonyosabb legyen az örömünk. Az Úr szent, igaz, kegyelmes, hűséges és megváltozhatatlan. Bízhatunk az ilyen Istenben. Ő bölcs, mindenható és mindenütt jelenvaló; támaszkodjunk rá örömmel! Tegyük ezt azonnal és fenntartás nélkül.
Jahve-Jire - az Úr gondoskodik rólunk (1Móz 22,14), Jahve-Salom - az Úr békességet ad (Bír 6,24), Jahve-Cidkénu - az Úr a mi igazságunk (Jer 23,6; 33,16), Jahve-Sammá - az Úr mindvégig közel van (Ez 48,35) és Jahve-Nisszi - az Úr az én hadijelvényem (az Úrban van a győzelem - 2Móz 17,15).
Akik ismerik a Te nevedet, bíznak és majd örvendeznek Benned, ó Uram!