Az elmúlástól félni hasznos dolog. A vakmerőség viszont nem vall bölcsességre. Vannak időszakok az életünkben, amikor úgy érezzük: ha most nem kapunk valami különös támogatást, elsüllyedünk. Íme, Isten a jobbját nyújtja, hogy támaszkodjunk rá. Figyeljük meg ígéretét: nemcsak a kezét nyújtja, bár az eget és a földet is fenntartja, hanem jobbját: hozzáértéssel párosult erejét, legteljesebb hatalmát. Sőt, ez még nem minden, hanem "győzelmes jobbjával" támogat. Azt a kezét nyújtja, amellyel fenntartja szentségét és végrehajtja királyi végzéseit, ezt a kezét nyújtja ki a benne bízók megtartására. Így legyen bár félelmetes a veszedelem, amiben vagyunk, mégis csodálatos, örömteli biztonságban lehetünk. Akit az Úr jobbja tart, annak még az ördög sem árthat.
Gyönge lehet a lábunk, de hatalmas az Isten jobbja. Rögös lehet az utunk, de a Mindenható támogatását élvezzük. Ezért bátran előre: nem fogunk elesni! Támaszkodjunk szüntelenül arra, aki mindent fenntart. Isten nem vonja meg tőlünk erejét, mert Ő nem tagadja meg magát. Hűséges ígéretéhez és hűséges Fiához, ezért nem hagy el minket soha. Milyen boldoggá tevő ígéret ez! Boldogok lettünk tőle valóban?