prófécia

A THEOFÁNIA (Istennek látható alakban való megjelenése), 1-9. v. A 10-12. fejezet egymáshoz csatlakozó elbeszélést tartalmaz, azt a látomást, amely Círusz uralkodásának harmadik évében történt, miután a zsidók visszatértek Jeruzsálembe, hogy újjáépítsék a templomot. Dániel lelki és szellemi zavarba jutott, kétségkívül amiatt, hogy az utolsó napok rémtettei ismeretessé váltak számára, de amiatt is, hogy a templom újjáépítése ellenállással és ellenséges indulatokkal találkozott, Ezsd 4,4-6. Három hét múlva Dániel egy férfit látott „gyolcsruhába öltözve", Dán 10,5.

A PRÓFÉTAI MAGYARÁZAT ELVEI. Ebben a fejezetben egy másik „kis szarv" jelenik meg, 9. v. Történelmileg ez Antiokosz Epifánesz szír királyra vonatkozik, aki Kr. e. 175-164 között uralkodott, szörnyű tetteket követve el a zsidók és a templom ellen. Prófétai szempontból a magyarázók eltérnek egymástól ennek értelmezésében. Némelyek azt mondják, hogy ő az Antikrisztus előképe volt, míg mások azt mondják, hogy ő az eljövendő „északi király" előképe, Dán 11,40.

ISTEN SZEMPONTJÁBÓL A NEMZETEK VADÁLLATOK, 1-8. v. Dánielnek öreg korában kezdődtek a látomásai, és ezek angyali magyarázatot igényeltek. Közvetlenül a babiloni királyság vége előtt Isten megengedte szolgájának, hogy a nemzeteket az Ő szempontjából lássa. Hisszük, hogy a négy vadállat a 2. fejezetben leírt álomképben lévő négyféle fémnek felelt meg. Az oroszlán Babilont jelképezi, a medve a méd-perzsa birodalmat, a leopárd Görögországot, az utolsó, meg nem nevezett vadállat pedig Rómát.

AZ ELSŐ KIRÁLYSÁG UTOLSÓ ÉJSZAKÁJA, 1-9. v. A neobabiloni királyság 66 esztendeig tartott; Dániel végígélte, több mint 80 esztendős volt, amikor Belsazárt megölték, és a méd Dárius elfoglalta az országot. Bár Babilont ellenségek vették körül, Belsazár tökéletes biztonságban érezhette magát a városon belül, amelyet bevehetetlennek gondolt. Így bálványimádó ünnepet ült 1000 alattvalójával. Isten tervében változnia kellett a királyságnak az ezüst méd-perzsa birodalomra, amely a következő, hogy uralkodjon a pogányok idejében.

A DIKTÁTOR PROBLÉMÁJA, 1-30. v. Dániel most már fel volt készülve, hogy álmok tolmácsolójaként szolgáljon Istennek. A babiloni királyságnak szinte a kezdetétől fogva azon töprengett a király, aki minden erejét és nagyságát egy korlátlan hatalom megalapozására fordította, hogy milyen lesz királyságának jövője az ő halála után, 29. v. Isten, hogy megmutassa, hogy végül is az isteni akarat fog teljesülni, megadta neki az álmot arról a fémkolosszusról, amely hirtelen porba omlott.

EZ A FEJEZET két részre oszlik. Az első rész Izráel jövőbeli nemzeti és szellemi helyreállításával foglalkozik, 1-14. v. A második rész a nemzetnek az országban történő egyesülésével foglalkozik a Messiás, Isten Szolgája és Királya uralmával, 15-28. v.

MA KÉT ÉRDEKES gondolattal foglalkozunk. Először az ígéret földjére vonatkozó boldog jövendő vízióját látjuk, a várt helyreállítás jelét. Ezután az Úr dicsőítésének hangját halljuk jóságáért és irgalmáért. Így kiemelkedünk a homályból, a balsors közvetlen történetéből a dicsőségbe, Isten népe végső beteljesülésére és áldására.