megvéd

A természeti ember életéhez nem tartozik hozzá az imádság. Mondogatják ugyan, hogy szenvednie kell annak az embernek, aki nem imádkozik; én nem hiszem. Aki szenved, az az Isten Fia benne, akit nem az étel, hanem az imádság táplál. Amikor az ember felülről született, megszületett benne Isten Fiának az élete és ő vagy táplálja ezt az életet, vagy agyonéhezteti. Imádság útján táplálkozik Isten élete. Az Újszövetségben nem találhatók az imádságra vonatkozó megszokott elképzelések. Mi úgy nézünk az imádságra, mint ami által nyerhetünk valamit magunknak.

Jézus Krisztus azoknak ad életszabályokat, akikben az Ő Szelleme van. Ennek a versnek egyszerű érvelése által felhív arra: töltse be gondolkozásmódunkat az, hogy minden mögött ott van Isten irányítása, s ez azt jelenti, hogy a tanítvány őrizze meg teljes bizodalmát és legyen buzgó a kérdezésben és a keresésben.

A szellemi gondolkozású ember sohasem fog téged arra kérni, hogy "hidd ezt vagy azt". Azt kéri, hogy számolj Jézus Krisztus mértékével. Nem azt kívánja tőlünk, hogy a Bibliában higgyünk, hanem, hogy higgyünk abban az egyetlenben, akit a Biblia kijelent (Jn 5,39-40). Arra hívott el, hogy a lelkiismeret szabadságát mutassuk meg az embereknek, nem a vélemények szabadságát. Ha Krisztus szabadságával lettünk szabaddá, akkor mások is eljutnak majd ebbe a szabadságba, amelyben Jézus Krisztus uralma valósul meg.

Az Úr ezt a megrendíthetetlen titkát megosztja azokkal, akik bíznak benne. "A te életedet ajándékul adom neked." Mi többet kívánhat az ember az életénél? Ez a legfontosabb. "Életedet ajándékul adom" - ez azt jelenti, hogy bárhová mégy, az életed megmenekül, semmi sem árthat neki. Oly sok embert foglyul ejt a dolgok látszata, ha nem is éppen a vagyon vagy bírni vágyás formájában, hanem Isten áldásait illetően. Mindennek el kell múlnia; de van valami sokkal nagyobb, ami sohasem múlhat el: "a Krisztussal az Istenben elrejtett élet" (Kol 3,3).