02.27 Az Úré a dicsőség
„Azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket…" 1Korintus 1,27
„Azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket…" 1Korintus 1,27
„Isten ugyanis, Aki ezt monda: »Sötétségből világosság ragyogjon fel«, Ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán." 2Korintus 4,6
Napról napra, évről évre hittel megbíztam Isten bölcsességében és szeretetében, és tudom, hogy nem hiába. Soha nem tagadott meg tőlem semmi jó dolgot, amit megígért, és biztos vagyok benne, hogy egyetlen szava sem volt hiába elhangzott szó.
Éppen a kegyelemre van most szükségünk; ez el is érhető mindenki számára. Mit kaphatnánk meg könnyebben, mint a kegyelmet, ami ajándék! Ma megtartó, megerősítő, megszentelő és megelégítő kegyelmet nyerünk. Mostanáig Urunk mindennap megadta kegyelmét, a jövőben is számíthatunk irgalmára, és ez nekünk elég. Ha idáig csak kevés kegyelmet nyertünk, annak oka nyilván bennünk van, mert az Úr ezt készségesen és bőven adja. Kérjünk tőle annyi kegyelmet, amennyit csak akarunk, nem kell félnünk Isten nem utasít el. Sőt, bőségesen és szemrehányás nélkül adja azt.
A 4. FEJEZET látomása folytatódik, és kinyújtva látható az Örökkévaló jobb keze. Egy könyv van benne, egy tekercs, amely mindkét oldalán tele van írva, de nem lehet elolvasni, mielőtt a hét pecsétet fel nem törik, amelyekkel le van zárva. Mi ez a könyv és mi a tartalma? Lehetséges, hogy Isten minden végső szándékának teljes feljegyzése. Amikor felhívás hangzik, hogy ki méltó odajönni, hogy átvegye a könyvet, János keservesen sír, mert senkit sem találtak méltónak. Azt gondolja, hogy most már a könyv tartalma sohasem lesz ismeretes.