10.27 Ne zárkózz el!
Oszd meg kenyeredet az éhezővel..., és ne zárkózz el testvéred elől! (Ézs 58,7)
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
10.21 Isten szorzótáblája
Az Úrért való szolgálat olykor egészen kicsiben kezdődik, de azért az nem kevés értékű. A gyöngeség növeli hitünket, Isten közelébe kényszerít minket, és megtanít dicsőíteni az Ő nevét. Vegyétek nagyon komolyan a növekedésről szóló ígéretet. A mustármag kicsi a magvak között, mégis nagy fává nő, amelyen menedéket találnak az égi madarak. Lehet, hogy egyvalamivel kezdjük a szolgálatot, és az is csak egészen kicsiny dolog, de mégis ezerszeresére fog nőni. Nagy az Úr szorzótáblája. Milyen gyakran mondta már magányosan küzdő szolgáinak: "Megsokasítalak".
08.23 Kinek szolgálok?
Mi pedig, miközben... szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által... (2Kor 3,18)
08.22 Egészen közel az Úrhoz
...ők hozzám járulhatnak, hogy a szent szolgálatot végezzék. (Ez 44,15)
07.09 Hűséges és hasznos
Ha Dávid a hűségeseket kereste, biztosak lehetünk abban, hogy Dávid Fia ugyanígy gondolkodik. Krisztus hűséges embereket keres, hogy elősegítse, bátorítsa és megjutalmazza őket. Ne gondolja senki, aki igazán hűséges, hogy az Úr megfeledkezik róla, sőt, a Király maga ügyel rá.
02.25 Kiválasztva a szolgálatra
Ez az ígéret így, szó szerint Izráelnek szólt, de szellemi értelemben minden hívőre vonatkozik. Ha kiváltságainkhoz méltóan élünk, akkor utunkat világosan és félreérthetetlenül Isten fénye ragyogja be, és az emberek meglátják rajtunk, hogy Isten kiválasztottai vagyunk a szent szolgálatra, és az Úr papjainak neveznek bennünket. Bár ugyanúgy végezzük hivatásunkat, mint mások, mégis egyedül és kizárólagosan az Úr szolgái vagyunk. Krisztus által az élő lstennek végezzük szüntelenül az imádság, a magasztalás, a bizonyságtétel és az önátadás szolgálatát.
12.21 Titusz (2)
Titusz 1,1-5.10-16
Pál azt a szót használja, hogy "hagytalak", ami máshol azt jelenti, hogy "elhagytalak". Mi miatt távozott Krétából olyan hirtelen és váratlanul? Feltehetőleg nem érzete túl jól magát emiatt. Azonban Istennek volt egy szolgája, Titusz, akire Pál nyugodtan rábízhatta, hogy megtegyen sok dolgot, amelyeket ő maga tett volna meg, ha mások lettek volna a körülmények.
12.20 Titusz (1)
2Korintus 7,6.13-15; 8,6.10-11.18.22-24
Titusz az Apostolok Cselekedeteiben nem jelenik meg. Ez nem jelenti azonban, hogy semmilyen köze sem volt Pál korábbi szolgálataihoz, mert a Gal 2,1-4 szerint jelen volt Pállal és Barnabással a jeruzsálemi tanácskozáson, ApCsel 15. Megtudjuk, hogy Titusz pogány szülőktől származott, és nem volt körülmetélve. Nem tudjuk, mikor tért meg, de eléggé biztos, hogy Pálnak valamilyen köze volt hozzá és az Isten dolgaiban való korai képzéséhez, Tit 1,4. Titusz első generációs pogány keresztyén volt.
12.08 Akvila és Priscilla
Cselekedetek 18,1-26
Minden gyülekezetben kell, hogy legyenek Akvilához és Priscillához hasonló istenfélő házaspárok, mert fontos szerepet játszhatnak, és jelenlétük változást hozhat. Rómából elűzve kötelességtudóan eltávoztak, hogy ideiglenes otthont létesítsenek Korintusban, ahol boldogok voltak, hogy szállást biztosíthattak Pálnak és Szilásznak. A Pállal való első közös pont a mindennapi munka volt - mindnyájan sátorkészítők voltak. De az elsőrendű fontosságú közös nevező nyilvánvalóan az Úr és az Ő népe iránti kölcsönös szeretetük volt.
12.01 Szilász, a második ember
ApCsel 16,1-40
Ahogy Filippi felé haladunk a ApCsel 16-ban, olyan dolgokkal találkozunk, amelyek változnak Szilásszal kapcsolatosan. Most már nem annyira "főember", hanem kevésbé előkelő szerepet vállal: nem látszik, hogy ez nyugtalanítaná, és ez nem is történik, ha egy hívő ember szellemi ember is. Csak a büszkeség törekszik az első helyre; a kegyesség alázatos. Így, noha a ApCsel 15,40-ben mind Pált, mind Szilászt elbocsátják, a 16. fejezet 15. verséig inkább csak "Pál", vagy "ő", aki említve van.