szolgálat

Az angol királynő gyakran ellátogat a Bob Morrow kastélyhoz. Egy alkalommal, amikor egyedül sétált ott, elkezdett esni az eső. A legközelebbi parasztháznál keresett menedéket. A hölgy, aki ajtót nyitott, nagyon dühös volt amiatt, hogy valaki ebben a kora reggeli órában háborgatni merészeli. Résnyire kinyitotta az ajtót, és kimordult:

-     Mit akar?

A királynő nem mutatkozott be, csak egyszerűen megkérdezte:

Egy alkalommal néhány látogató ment egy kőolaj-finomítót megtekinteni. Vezetőjük bemutatta nekik a finomítási folyamat bonyolult egységeit: a hatalmas katalizátor-kamrákat, a csővezetékeket, a fűtőkádakat - egyszóval mindent, ami hozzátartozik az olajfinomításhoz.

Amikor véget ért az üzemlátogatás, az egyik látogató így szólt a vezetőhöz:

Egy kislány álma az volt, hogy egyszer híres zongorista lesz, de a Szamárinduló volt az egyetlen darab, amit el tudott játszani. Akárhogy is próbálkozott, nem volt többre képes. Egy idő után szülei elhatározták, hogy beíratják magántanítványként egy neves zongoraművészhez, hogy az megtanítsa őt rendesen zongorázni. A kislány természetesen el volt ragadtatva az ötlettől.

Christopher Wren, aki a londoni Szent Pál Katedrálist (a világ legszebb épületeinek egyikét) tervezte, írt azoknak az építőmunkásoknak a reakciójáról, akiket megkérdeztek, hogy mit csinálnak. Azok a munkások, akik fáradtan és egykedvűen végezték a munkát, így válaszoltak: „Téglát rakok" vagy „Követ hordok".

Egy munkás azonban, aki éppen maltert kevert, nagyon vidámnak és lelkesnek tűnt. Amikor megkérdezték tőle, hogy mit csinál, azt válaszolta: „Egy pompás katedrálist építek."

Egy férfi, aki munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítési kérelmet nyújtott be a biztosítótársasághoz. A biztosítótársaság részletesebb tájékoztatást kért a baleset körülményeiről, mire emberünk a következő magyarázó levelet küldte:

Tisztelt Uraim!