ÁTMENTEK A JORDÁNON, eltávolították a gyalázatot (lásd Kol 3,5), megtartották a páskát 38 év után (fontos a sorrend), és most új tápláléka van Izráelnek, az ország régi gabonája. Ez Krisztusra mutat a feltámadásban! Jerikó most szemben áll Izráellel, a harc azonban nem annyira a kánaániták és izráeliták között áll fenn, hanem Isten és a Sátán között!
HALLGATNI nem mindig olyan könnyű, mint amilyennek látszik! Ez a fejezet a figyelmes hallgatásra való felszólítással kezdődik, amikor Isten rendeléseire és végzéseire tanít, 1. v. Csak ilyen módon képes élni a nemzet, és véglegesen birtokba venni az országot. Az Úr nyitott füleket keres, úgy, hogy Igéjét befogadják. Életbevágóan fontos, hogy az Igét a maga teljességében értékeljék és engedelmeskedjenek neki. Az ihletett igazságot nem szabad megmásítani - ez minden korban fontos.
A MÓZES 5. KÖNYVE teszi teljessé a TÓRÁ-t, a zsidó Szentírás első szakaszát. Élettel teli újbóli kifejtése és megerősítése azoknak a megállapításoknak és rendelkezéseknek, amelyeket Mózes kapott. A bemutatott törvények nemcsak tényszerű utasítások; a hallgató lelkiismeretére is hivatkoznak. Mózes, amikor elmondja utolsó üzenetét, azután sóvárog, hogy megnyerje nemzetének szívét.
Figyeljük meg a könyv öt fő jellemvonását:
EZ BIZONYÁRA izgalmas időszak volt Mózes és Izráel népe számára. Az előző hónapokban az előkészítő munka biztosan haladt előre, a munkásokat mindenkor az utasítások irányították: „Vigyázz, hogy arra a formára csináld, amely a hegyen mutattatott néked", 25,40. Lehet, hogy voltak alkalmak, amikor az egyes munkások csodálkoztak, hogy miért kell ilyen különleges módon elvégezni valamelyik munkafolyamatot - ha magukra hagyatkoztak volna, más megoldást választottak volna. Az isteni rendelkezés azonban ez volt: „az ott mutatott minta szerint".
LÁTJUK a megfelelő munkásokat. Isten ezt mondja Bésaléellel kapcsolatban: „név szerint meghívtam", 2. v. Név szerint ismer bennünket és a maga szuverenitásában ismeretessé teszi számunkra akaratát és kívánságát. Hogyan reagálunk rá? Amikor Mózeshez érkezett a hívás, ő ezt válaszolta: „Kicsoda vagyok én?", 2Móz 3,11. Számít az, hogy ki vagyok én, ha Ő hív? Isten a „senkiket" választotta ki szolgálatára, 1Kor 1,27-28, és a senkik szolgálatában dicsőül meg. „Betöltöttem őt Istennek Szellemével" - micsoda adomány! Milyen vigasztalás van ebben a szóban: „adtam", 6.
„És vettek a férfiak azoknak eledeléből, az Úr tanácsát pedig nem kérték" (Józs 9,14).
„A ti atyáitok...idegen isteneknek szolgáltak. De áthoztam a ti atyátokat, Ábrahámot a folyóvíz túlsó oldalára, és elhordoztam őt egész Kánaán földjén, és megsokasítám az ő magvát" (Józs 24,2-3).
„Hét napig várakozzál, míg hozzád megyek, és akkor tudtodra adom, hogy mit cselekedjél" (1Sám 10,8).
„Hitben áldotta meg a haldokló Jákob József mindegyik fiát, és botja végére hajolva imádta Istent" (Zsid 11,21).
Milyen megdöbbentő, hogy az újszövetségi író éppen a nyilvánvaló gyengeségnek ezt az ábrázolását választotta Jákob hitének jellemzésére. Péniél, a maga megnyomorító isteni érintésével valóban azt jelentette, hogy vége a másik embernek, akiben szinte túlcsordult a természetes energia. Helyébe a mindig Istennel élő és Őt imádó kegyes fejedelem lépett.
Előre akarsz jutni a lelki életben? Ne engedd, hogy Isten kétszer mondjon valamit.
Fil 2. 8 (Jézus) megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.