Címlap
Velünk az Isten!
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

Main navigation

  • (Jóhír) Velünk az Isten
  • Kategóriák
    • Kategóriák
    • Arhívum
    • Szójegyzék
    • Újak
  • Előadások
    • Lejátszási listák (opens in new tab)
    • Boldog élet titkai (opens in new tab)
    • Bibliai események kronológiája (opens in new tab)
    • A Messiás élete - párhuzamos evangéliumok (opens in new tab)
    • A római levél (opens in new tab)
    • Alaptanítások (opens in new tab)
    • Jézus próféciái - Utolsó idők
    • Szösszenetek (opens in new tab)
    • Vegyes (opens in new tab)
  • Ajánló
    • Ajánló
    • Filmek
    • Videó
    • Könyvek
    • Zene
    • Bibliai kalandtúra (opens in new tab)
    • Válaszok a kérdéseidre (opens in new tab)
    • Kapcsolat
  • Online Bibliák
    • EFO Biblia (opens in new tab)
    • Károli (opens in new tab)
    • Revidiált újfordítás (2014) (opens in new tab)
    • Bible Hub (opens in new tab)
    • Bibliatársulat (opens in new tab)

tisztánlátás

06.04 Nagysága felfoghatatlan

  • Tovább (06.04 Nagysága felfoghatatlan)
Rio

„Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan." Zsoltár 145,3

11.30 Követte őt

követés

És azonnal újra látott, és követte őt az úton. (Mk 10,52)

08.15 A látás egyszerűsége

„Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják" (Mt 5,8).

Itt egy Istentől megkívánt szívbeli állapotról van szó, hogy kegyelme célja beteljesüljön. A szív tisztasága olyan állapot, ahol nincs akadálya annak, hogy Istent lássuk. A mennyek királysága itt van, nincs tehát ok arra, hogy Őt ne lássuk, hacsak mi magunk nem állítunk fel akadályokat és korlátokat.

  • Tovább (08.15 A látás egyszerűsége)

Megvakult ember vallomása

By Vendég | 5:40 DU CEST, k április 03, 2012
Bódás János
  • Tovább (Megvakult ember vallomása)

Isten veletek színek, fények.
Én már csak a lelkemmel nézek.
Nem zavarnak árnyak, ködök.
Minden leegyszerűsödött.


Már nem a látszat a valóság:
illatból ismerem a rózsát
s tettből az embert. A hangján keresztül
érzem meg, ha a lelke felém rezdül.
Most lett enyém és igazán most látom,
ki az anyám, a kedvesem, barátom,
s most látom - hogy rám nem ragyog a nap -:
az emberek álarcot hordanak,
a földet a hazugság festette be,
s hogy nem látom, már nem vesztek vele,
hisz amit eltakar rongy, pompa, szín,
megérzi szívem s érzik ujjaim.