A 23. ZSOLTÁR valamennyi zsoltár közül a legjobban ismert és a leginkább kedvelt. A három zsoltár, a 22., 23. és 24. lefedi a múltat, jelent és jövőt. A 22. zsoltár a Jó Pásztort mutatja be, aki életét adta juhaiért. A 23. zsoltár a Nagy Pásztort írja le, aki hajlandó fáradhatatlanul gondot viselni nyájára, amelyért meghalt. A 24.zsoltár a Főpásztorra mutat, aki el fog jönni dicsőségben, és elfoglalja a hegyet és a házat.
NÉGY OLYAN ZSOLTÁR VAN, amelyik Krisztus haláláról beszél, mindegyik különböző szempontból veszi azt figyelembe:
A Zsolt 40. - az égőáldozat - Isten szándéka
A Zsolt 22. - a bűnáldozat - A szenvedés
A Zsolt 69. - a vétekáldozat - A büntetés
A Zsolt 118. - a békeáldozat - A prófétai program
Talán legfontosabb a 22. zsoltár, tekintettel a megadott részletek gazdagságára és az általános eredményekre, amelyek Krisztusnak a kereszten végrehajtott áldozati halálából erednek.
A ZSOLTÁR HÁROM utat ír le, amelyben Isten kijelenti önmagát.
(1) A teremtésben, 1-6. v.; (2) a Szentírásban, 7-11. v.; (3) a kereső léleknek, 12-14. v. Ez az egymást követő kijelentés sorrendje a Róm 1-3-ban is. Először a pogány világnak, írott kijelentés nélkül, azután a tanult és kulturált világnak, majd a zsidók által képviselt vallásos világnak.
A ZSOLTÁRT IDÉZI Péter is, ApCsel 2,31-32, és Pál is, ApCsel 13,35. Mindkét apostol úgy értelmezi, hogy Krisztus feltámadására és megdicsőülésére vonatkozik. Ez egyike annak a hat zsoltárnak, amelynek „miktám" a címe. A szó azt jelenti, hogy „arany". Ez valójában az Urunkkal kapcsolatos tanítás drága aranybányája.
A zsoltár két részre oszlik:
(1) A hit ösvénye. A függő viszonyban lévő ember, 1-7. v.
(2) Az élet ösvénye. Feltámadás és megdicsőülés, 8-11. v.
A ZSOLTÁR TELJESEN bele van foglalva egy imádó hálaadásba, amelyet a Krisztusban csecsemők és fiatalok dicsőítése erősít fel, 2. v.; vö. Mt 11,25; 21,15-től. A 3-4. versben van egy ellentét a csillagos egek mérhetetlensége, valamint az ember gyengesége és kicsinysége között. De a mindenható Istennek mindig is gondolataiban szerepelt, és úgy döntött, hogy meglátogatja az embert, először az Éden paradicsomában, később pedig a Betlehemben történő testetöltésben. Az első embernek, Ádámnak uralma és felsőbbsége, hatalma volt Isten teremtése felett, 1Móz 1,26.
A MÁSODIK ZSOLTÁR a Messiás hivatali dicsőségét hangsúlyozza. Gondolatainkat a jövőre irányítja, amikor a trónon fog ülni, és minden ellensége a lába alatt lesz.
AZ 1. ÉS 2. ZSOLTÁR bevezetés az egész könyvhöz. Mindkettő Krisztusról beszél. Az 1. zsoltárban Ő a boldog Ember - ez erkölcsi dicsősége; a 2. zsoltárban Ő a felkent Király - hivatali dicsősége.
Az a kifejezés, hogy „boldog ember", hétszer fordul elő a zsoltárokban, ő az elhagyott ember a Zsolt 22-ben, a feddhetetlen ember a Zsolt 37,37-ben, és a te jobbodnak férfia a Zsolt 80,18-ban.
A ZSOLTÁROK KÖNYVE a zsidó nép énekeskönyve. Amikor Dávid Isten ládáját vitte a Sionra, megszervezte a lévita énekkarokat és az éneklés szolgálatát, 2Sám 6; 1Krón 15. Aszáf, Jedutun és Hémán voltak az énekmesterek. Ez a vezető szerep Aszáf családjában folytatódott, Neh 7,44.
A zsoltárok öt könyvre vannak felosztva és összehasonlíthatóak a Biblia első öt könyvével a következőképpen:
Zsolt 1-41 Megfelel Mózes 1. könyvének Alapigazságok
JAKAB MAGYARÁZATA Jób megrázó megtapasztalásáról a következő: „Ímé boldognak mondjuk a tűrni tudókat. Jóbnak tűrését hallottátok, és az Úrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes", Jak 5,11. Már amennyire a feljegyzés mutatja, Jób sohasem szerzett tudomást az Isten és a Sátán közt lefolyt párbeszédről, vagy megpróbáltatásának okáról. Péternek is volt egy megpróbáló megtapasztalása, Lk 22,31-32, és ugyanígy Pálnak is, 2Kor 12,7-9, de ők tudták, hogy a Sátán van mögötte.
JÓB HÁROM BARÁTJA, miután befejezték epés figyelmeztetéseiket, arra a következtetésre jutottak, hogy Jób képmutató bűnös; aki életében elkövetett gonoszsága miatt szenved. Elihu viszont más állásponton volt, ahhoz ragaszkodott, hogy a szenvedés nem valamilyen konkrét bűn miatt van, hanem Isten büntetése és fenyítése gyermekei számára. Jób hallgat.