Pintér Béla
zene
Álmomban messze jártam,
egy szántóföldet láttam,
kiégett tarló, semmi más.
Eső nem hullott régen,
felhő sem volt az égen,
mindent tönkretett a szárazság
De hirtelen nagy szél támadt,
elsodort minden gátat,
felhők gyűltek az ég alján.
Eső illatát éreztem,
és imádkoztam csendben:
Uram, áldásod áraszd ránk!
Refr.:
Ébredésre vár a föld, szomjas a nagyvilág.
És annyi száraz év után most élő vízre vár!
Az álomból valóság lesz,
hiszem hogy felébrednek
a népek, törzsek, nemzetek.
Eltűnik majd a sötétség,
megszűnik minden kétség
Istenhez jönnek az emberek!
kiégett tarló, semmi más.
Eső nem hullott régen,
felhő sem volt az égen,
mindent tönkretett a szárazság
De hirtelen nagy szél támadt,
elsodort minden gátat,
felhők gyűltek az ég alján.
Eső illatát éreztem,
és imádkoztam csendben:
Uram, áldásod áraszd ránk!
Refr.:
Ébredésre vár a föld, szomjas a nagyvilág.
És annyi száraz év után most élő vízre vár!
Az álomból valóság lesz,
hiszem hogy felébrednek
a népek, törzsek, nemzetek.
Eltűnik majd a sötétség,
megszűnik minden kétség
Istenhez jönnek az emberek!
Refr. 2x