Bemegyek a Szentek Szentjébe

Bemegyek a Szentek Szentjébe

(Boldizsár Sándor,Boldizsár Lenke,Lakatos Ervin)

Bemegyek a Szentek Szentjébe

Bemegyek a Bárány vérével

Bemegyek és dicsérlek téged

Bemegyek, hogy hódoljak neked

Uram, dicsérlek, dicsérlek!

A neved áldom, szent vagy

Ó Uram Szent Vagy, Uram!

A 40 éves pusztai vándorlás során, a zsidóknak volt egy Szent Sátra, amit magukkal vittek. Ebben a sátorban "lakott" Isten. Ennek bejárata előtt voltak az áldozatok bemutatása. Csak a papok mehettek be a sátorba.  A Szentek Szentje az a Szent Sátornak a legbelső része volt, ahova csak a főpap mehetett be és csak évente egyszer méghozzá engesztelő áldozatok bemutatása után (a népért, majd önmagáért). Jézus Krisztus óta viszont nekünk szabad bejárásunk van a Szentek Szentjébe, Isten jelenlétébe (pl.: ima), mert az Ő engesztelő áldozata egyszer és mindenkorra tökéletessé tette az őbenne hivőket. Nincs többé szükség áldozatok bemutatására, sem vezeklésre.

Az ő (Isten) akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra. Minden pap naponként szolgálatba áll, és sokszor mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek bűnöket eltörölni. Ő ellenben, miután egyetlen áldozatot mutatott be a bűnökért, örökre az Isten jobbjára ült, és ott várja, hogy ellenségei zsámolyul vettessenek lába alá. Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket.
 (Zsid. 10.10-14 )

Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
 (Ef. 2.18 )