05.12 Maradj a szőlőtőn!
„Mert erre hivattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, és nektek példát hagyott, hogy az Ő nyomdokait kövessétek" (1Pt 2,21).
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
06.14 Igyekezz! - elhatározásaidat illetően
Az Úr Jézus az Ő Szellemét a váltság alapján helyezte belém, nekem pedig ki kell formálnom magamban azt a gondolkozást, amely teljes összhangban van Urammal. Nem Isten fogja véghezvinni, hogy Jézushoz hasonlóan gondolkozzam, nekem magamnak kell ezt megtennem; foglyul kell ejtenem minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék Krisztusnak. "Maradjatok énbennem" - a szellemi élet kérdéseiben, a pénzügyekben és minden olyan dologban, ami az emberi életet azzá teszi, ami. Nem élünk beskatulyázva.
06.12 Ha eljutunk odáig - Ahol az önző érdek kialszik és valódi érdeklődés ébred
"Nála maradtak azon a napon." Körülbelül ennyi az egész, amire legtöbben eljutottunk; aztán felriadunk az adott körülményekre, felébred önzésünk és máris odavan a Jézusban maradás! Pedig nincs az életben olyan állapot, amikor nem maradhatnánk Jézusban.
06.07 Meg ne lankadj!
Betöltöm-e ezt a belső szolgálatot? A közbenjáró imádság nem válik rejtett csapdává, nincs ott benne az elvakultság vagy a gőg veszedelme. Rejtett szolgálat ez, olyan gyümölcsöket hoz, amelyek által az Atya dicsőíttetik. Szellemi életemet egyetlen középpontba kell gyűjtenem: Uram váltságműve köré. Jézus Krisztus uralkodik-e egyre inkább életem felett? Ha életem középpontja és nagy mozgató ereje az Úr engesztelő áldozata, akkor életem minden szakaszán gyümölcsöt hoz neki.
09.01 Megmaradni a szeretetben
Ezt a kettőt, az engedelmességet és a Jézus Krisztus szeretetében való megmaradást, nem lehet elválasztani egymástól. Csak Krisztusnak engedelmeskedő élettel bizonyíthatjuk, hogy szeretetközösségben vagyunk vele. Engedelmeskednünk kell az Úrnak, ha érezni akarjuk szeretete melegét. Ha bűnben élünk, nem élhetünk szeretetben. Istennek tetsző szent élet híjával nem lehetünk kedvesek az Úrnak. Aki nem törődik a megszentelődéssel, mit sem tud Krisztus szeretetéről.
05.27 A meg nem nevezett próféta
1Királyok 13,1-34
Az "Isten embere" hűségesen teljesítette Bételben Isten által adott küldetését. (1) Közvetlenül magától Istentől kapta az utasításait. "Isten embere jött Júdából Bételbe, az Úrnak intésére," 1. v. (II) Teljesítette kötelességét Bételben, kiáltva "az oltár ellen". Üzenete megalkuvást nem ismerő volt, 2-3. v. (III) Védelmet talált, amikor "kinyújtotta Jeroboám az ő kezét az oltártól, ezt mondva: Fogjátok meg őt", 4. v. (IV) Hajlandó volt közbenjárni a csapással sújtott Jeroboámért, és Isten irgalmasan válaszolt, 6. v.
09.15 Minden hiábavalóság
Prédikátor 1,1-18
EBBEN A KÖNYVBEN az egyik kulcsszó a hiábavalóság. Az író olyan kifejezéseket használ, amelyek mindvégig visszatérnek „hiábavalóság", „mi haszna", „a nap alatt", „a szellem (lélek) gyötrelme" (az angol Biblia szerint). Összefoglalva ezek az élet üres voltát hangsúlyozzák, amikor az teljesen az anyagi dolgok feltételeihez kötött. A hiábavalóság itt nem a büszkeségnek valamilyen modern értelmezését hordozza, hanem az ürességet fejezi ki; vö. 1,14. Azt jelenti, hogy ami elmúlt - széthordta a szél, mert könnyű fajsúlyú volt, majdnem üres - ezért hiábavaló.
09.06 Maradjatok énbennem
„Maradjatok énbennem és én tibennetek. Amint a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, csak ha a szőlőtőkén marad, úgy ti sem, csak ha énbennem maradtok" (Jn 15,4).
Örök, állandó
Mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni való, és nincs belõle elvenni való. (Préd 3,14a)
Õ elõbb volt mindennél, és minden õbenne áll fenn. (Kol 1,17)
Drága Atyám! Minden alázatom tiéd, mert kezedben az életnek folyása, kezdete és vége!