szolgálat

Pál azt a szót használja, hogy "hagytalak", ami máshol azt jelenti, hogy "elhagytalak". Mi miatt távozott Krétából olyan hirtelen és váratlanul? Feltehetőleg nem érzete túl jól magát emiatt. Azonban Istennek volt egy szolgája, Titusz, akire Pál nyugodtan rábízhatta, hogy megtegyen sok dolgot, amelyeket ő maga tett volna meg, ha mások lettek volna a körülmények.

Titusz az Apostolok Cselekedeteiben nem jelenik meg. Ez nem jelenti azonban, hogy semmilyen köze sem volt Pál korábbi szolgálataihoz, mert a Gal 2,1-4 szerint jelen volt Pállal és Barnabással a jeruzsálemi tanácskozáson, ApCsel 15. Megtudjuk, hogy Titusz pogány szülőktől származott, és nem volt körülmetélve. Nem tudjuk, mikor tért meg, de eléggé biztos, hogy Pálnak valamilyen köze volt hozzá és az Isten dolgaiban való korai képzéséhez, Tit 1,4. Titusz első generációs pogány keresztyén volt.

Minden gyülekezetben kell, hogy legyenek Akvilához és Priscillához hasonló istenfélő házaspárok, mert fontos szerepet játszhatnak, és jelenlétük változást hozhat. Rómából elűzve kötelességtudóan eltávoztak, hogy ideiglenes otthont létesítsenek Korintusban, ahol boldogok voltak, hogy szállást biztosíthattak Pálnak és Szilásznak. A Pállal való első közös pont a mindennapi munka volt - mindnyájan sátorkészítők voltak. De az elsőrendű fontosságú közös nevező nyilvánvalóan az Úr és az Ő népe iránti kölcsönös szeretetük volt.

Ahogy Filippi felé haladunk a ApCsel 16-ban, olyan dolgokkal találkozunk, amelyek változnak Szilásszal kapcsolatosan. Most már nem annyira "főember", hanem kevésbé előkelő szerepet vállal: nem látszik, hogy ez nyugtalanítaná, és ez nem is történik, ha egy hívő ember szellemi ember is. Csak a büszkeség törekszik az első helyre; a kegyesség alázatos. Így, noha a ApCsel 15,40-ben mind Pált, mind Szilászt elbocsátják, a 16. fejezet 15. verséig inkább csak "Pál", vagy "ő", aki említve van.