Sámson

Különösen szomorú Sámson halála a gázai városi csarnok romjai alatt. Sírfelirata egyrészt megindító, másrészt kijózanító: "úgy hogy többet megölt halálával, mint amennyit megölt életében." Isteni szuverenitásában Isten felhasználta Sámson halálát, hogy csapást mérjen a filiszteus hatalomra Isten szabadításának jeleként, amely a micpai csatában később, még ugyanabban az évben bekövetkezett, 1Sám 7. Sámson vétkezett és elbukott, de Isten felhasználta személyes helyreállítását, hogy célját elérje, és a Szent Szellem őt is a hit hősei közé helyezi a Zsid 11-ben.

A vasárnapi iskolák Sámson-ábrázolásai herkulesi erővel festik meg őt. Látjuk, ahogyan széttép egy oroszlánt, megöl ezer filiszteust egy szamárállcsonttal, Gáza kapuival a vállain sétál, és csodáljuk dagadó izmait. A Szentírás nem így írja le. Nincs rá bizonyíték, hogy Sámson izmosabb volt másoknál. Erejének titkát nem a jól kifejlesztett bicepszek jelentették, hanem Ura iránti odaadása, vagyis nazíreusi fogadalma.

Ez sötét időszak volt Izráel nemzetének történelmében. A filiszteus beszivárgás a tengerpart mentén valóságos invázióvá változott. Isten engedte ezt meg, mert népe bálványimádás bűnébe esett. Kr. e. 1075-ben az Áféknál lezajlott csata Izráel leigázását teljessé tette, 1Sám 4. A frigyládát, az isteni jelenlét szimbólumát elrabolták, és a Silóban lévő szent sátort elpusztították. Azt a fiút, akit azon a napon egy haldokló anya szült, találóan nevezték el Ikábódnak, ami azt jelenti, hogy "a Dicsőség eltávozott". A dolgok alig lehettek volna sötétebbek!

Egy feleség gyermektelensége Izráelben