08.07 Új élet, új ének
„Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket." Ézsaiás 61,3
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
07.02 A tanítványság feltételei
Ha életünk legbensőségesebb kapcsolatai ütköznek Jézus Krisztus igényeivel, Ő azt mondja: feltétlenül neki kell engedelmeskednünk. Tanítványnak lenni annyit jelent, hogy egy személynek, a mi Urunk Jézus Krisztusnak szenvedélyesen és személyesen odaszánjuk magunkat. Nagy különbség, hogy egy személynek vagy egy bizonyos ügynek, elvnek szentelem-e oda magam.
03.14 Engedelmesség
Ha meg akarom vizsgálni, hogy melyik hatalom uralkodik rajtam, akkor mindenekelőtt azzal a kellemetlen ténnyel kell szembenéznem, hogy én magam vagyok felelős azért, hogy ki uralkodik rajtam. Ha önmagamnak vagyok rabszolgája, csak magamat hibáztathatom érte; akkor a múltban valamikor behódoltam önmagamnak. Hasonlóképpen ha Istennek engedelmeskedem, ezt azért teszem, mert megadtam magam neki.
10.28 Kárhozat, kegyelem, küldetés
Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt... (Ef 2,1)
05.05 Miért maradnál fogoly?
Isten népe fogságra adhatja önmagát a bűn által. A keserű gyökérnek igen keserves gyümölcse ez. Micsoda szomorú fogság az, amikor Isten gyermeke eladja magát a bűnnek: megkötözi a Sátán, megfosztja szabadságától, imája erejétől és az Úrban való örömétől. Vigyázzunk, hogy ne kerüljünk ilyen fogságba.
08.04 Nem rabszolgák, hanem fiak
Galata 4,1-20
ÖRÖKÖSI CÍMMEL lehet rendelkezni, de teljesen más annak a birtokába jutni. Lehet valaki csecsemő vagy rabszolga, aki azzal dicsekszik, hogy joga van az örökséghez, pedig nincs reménye arra, hogy megkapja és élvezze azt. A zsidók vakon úgy gondolták, hogy ők a kizárólagos örökösei az atyáiknak tett ígéreteknek; de mint csecsemők, nem örökölhettek semmit Istentől, amíg Isten ideje el nem érkezett, hogy ez megtörténjen.
06.19 Géházi
2Királyok 5,20-27
E férfi tettének modern elnevezése: kiváltsággal való visszaélés. A kiváltsága az volt, hogy közösségben lehetett Isten prófétájával. Ebben az időben nem élt a földön ember, akinek munkájában olyan nyilvánvalóan látható lett volna Isten hatalma, mint Elizeuséban, Géházi pedig az ő szolgája volt. Közvetlen közelről figyelhette meg azokat a nagy dolgokat, amelyek történtek, és bizonyosan részt is vállalt azokból.
06.13 A hívő ember viszonya a bűnhöz (2.)
Róma 6,7-13
A HÍVŐ ember bűnhöz való viszonyának most további szempontjait mutatja be:
09.06 A múlt eltörlése
Példabeszédek 5,1-23
ENNEK A FEJEZETNEK a végén, 21-23. v., azt olvassuk, hogy Isten szeme az emberen van és az Ő munkája, és hogy a bűn elveszi a maga büntetését. Itt a lázadó hamarosan saját lázadásának áldozatává válik, ennek oka pedig az, hogy nélkülözte az isteni fenyítéket, 23. v. Itt van leírva életének végső jelenete. Oly mértékben vétkezett, hogy „meg van kötözve" a keze és lába, „saját bűnének köteleivel", és nem tud megszabadulni, még ha szeretne sem.
01.31 Izráel Egyiptomban
2Mózes 1,6-14; 2,11-25
„ISTEN titokzatos módon cselekszik, hogy csodáit véghezvigye." Amint megkezdjük elmélkedésünket Mózes 2. könyvéről, a megváltás könyvéről, ezeknek a szavaknak az igazságával azonnal találkozunk. Izráellel kapcsolatban azt látjuk, hogy a tisztelet rabszolgasággá és megvetéssé változott. Minden visszájára fordult, mégis az 1. és 2. fejezet szomorú története mögött felfedezzük azt a bátorító igazságot, hogy Isten uralta a helyzetet. Az 1. fejezet 7. verse Isten Ábrahámnak, 1Móz 15,13-16, és Jákobnak, 1Móz 46,3, adott ígérete beteljesedését mutatja, de a 8.