Jeroboám

Az "Isten embere" hűségesen teljesítette Bételben Isten által adott küldetését. (1) Közvetlenül magától Istentől kapta az utasításait. "Isten embere jött Júdából Bételbe, az Úrnak intésére," 1. v. (II) Teljesítette kötelességét Bételben, kiáltva "az oltár ellen". Üzenete megalkuvást nem ismerő volt, 2-3. v. (III) Védelmet talált, amikor "kinyújtotta Jeroboám az ő kezét az oltártól, ezt mondva: Fogjátok meg őt", 4. v. (IV) Hajlandó volt közbenjárni a csapással sújtott Jeroboámért, és Isten irgalmasan válaszolt, 6. v.

Már említettük, hogy Jeroboám nevét gyakran követte az elítélő vélemény: "aki bűnbe vitte Izráelt" (lásd például: 1Kir 15,26.34; 16,26). Izráel utána következő királyai is az ő gonosz lábnyomában jártak. Jeroboám "bűnbe vitte Izráelt" három módon.

Jeroboám neve elszakíthatatlanul összekapcsolódott a következő dermesztő szavakkal: "aki bűnbe vitte Izráelt", és ösztönösen eszünkbe jutnak bálványimádó tettei. Biztos jövőnek örvendezhetett volna. Ő azonban mindezt eldobta magától, és ugyanaz a próféta, aki megjövendölte felemelkedését, megjövendölte bukását is; 1Kir 11,29-31; 14,1-11. Nem lehetünk engedetlenek Isten szava iránt súlyos szellemi veszteség nélkül.