Filemon

ENNEK a magánlevélnek a fő részét Pál kérésének elmondása teszi ki, Onésimus, a szökött rabszolga érdekében. Egy tanult ügyvéd ügyességével és mesteri tudásával Pál erős érvet épít fel a korábbi érdemtelen rabszolga visszafogadásáért Filemonhoz intézett kérésében.

Ebben a rövid levélben megkülönböztethetünk mintegy tizenhat szempontot, amelyeket Pál nagyon ügyesen vezetett elő, hogy érvényt szerezzen kérésének. Közülük itt csak néhányat említhetünk meg:

A FILEMONHOZ írt levél azoknak az ihletett írásoknak gyönyörűséges ékköve, amelyek felett túl gyakran figyelmetlenül átsiklanak. Csírájában tartalmaz sok drága igazságot, amelyek sokatmondóak és gyakorlatiak, és tanítanak bennünket, keresztyéneket, hogy hogyan kell viselkednünk annak az új társadalomnak a tagjai között, amelybe a Krisztusba vetett hit vezetett bennünket.

AMIKOR ELÉRKEZÜNK oda, hogy a Timóteushoz írt 1. és 2. levelet, valamint a Titushoz és Filemonhoz írt levelet olvassuk, és túl vagyunk azokon a leveleken, amelyeket Pál általában a szentekhez, éspedig elsősorban a gyülekezetekhez írt, akkor azokhoz jutottunk, amelyeket különböző okokból néhány legközelebbi barátjának és munkatársának írt. Az apostolnak sok figyelemre méltó barátja volt: Barnabás és Silás, Priscilla és Aquilla, Lukács és Epafroditusz, Klóé háznépe, Stefanosz és Filemon, akiket mindig üdvözletével bátorított.