„Mikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős" (2Kor 12,10).
Ez az ellentmondás az igazi keresztyén élet gyakorlata. Egyszer egy személyes megpróbáltatás kapcsán a saját életemben is megláthattam ezt, amikor Pálhoz hasonlóan tövissel a testemben enyhülésért könyörögtem. Isten válasza azonban így hangzott: Nem. Ekkor egy csónak képe jelent meg előttem, amint a folyó bizonyos szakaszán egy másfél méteres sziklazátonyon éppen megfeneklik. Megpróbáltatásomban a szikla elmozdítására kértem az Urat. De egyszerre a következő kérdés támadt bennem: „Vajon mi lenne a nagyobb dolog: a másfél méteres szikla odébbmozdítása vagy a folyószint megemelkedése?" Pál könyörgésére ezt a választ kapta: „Elég néked az én kegyelmem." Persze, hogy jobb lenne, ha a víz szintje emelkedne meg! Kérdésem megoldódott. Mert a keresztyénség lényege nem a szikladarabok félretolása, hanem a mély víz!
