A szellemi háború az elménk szintjén zajlik. Olyan háborúról van szó, amit érvekkel, filozófiákkal, világképekkel harcolnak a te lelkedért, a te életedért. Igazából nem kevesebb a tét, mint az, hogy ki lesz, melyik gondolatsor, melyik filozófia lesz az, amely uralmat nyer feletted.
Ki fogja vezetni az életedet? - ez a kérdés; és mindkét oldalon húzzák a strigulákat. Mi az egy strigula? Egy ember. Egy döntés. Te. Azt gondolod, hogy viccelek? Mi zajlik a világban? Kimész az utcára, látsz egy óriásplakátot, mit csinál az? Harcol érted. Konkrétan nem a lelkedet akarja, legalábbis nem nyíltan, hanem a pénztárcádat. „Engem vegyél meg! - ezt mondja. - Színes, szélesvásznú, lapos. Engem vegyél meg!" Aztán egy másik azt mondja: színes, szélesvásznú, még laposabb, engem vegyél meg! Folyik egy harc az elménkért, és nem erre gondolok.
A természete ennek a fajta „háborúnak" nem kell, hogy újdonságnak tűnjön. Ebben nőttünk föl. A valóság látható, megtapasztalt szférájában ez zajlik. Ez zajlik a politikában, ez zajlik a filozófiákkal, ez zajlik a marketingben, ..., ez zajlik mindenhol.
Mit mond erről a Biblia? (Még mindig az alapozásnál tartunk.) Az előző alkalommal arról beszéltünk, hogy a szellemi háborúban a legnagyobb probléma az, ha nem tudsz róla, ha zajlik egy manipuláció a háttérben, amelynek a módszere az, hogy titokban marad, hogy nem válik nyilvánvalóvá, és ilyen módon elkerüli a nyílt ellenállást, igaz? Annak az a legnagyobb ereje, és az a legnagyobb előnye, ha nem tudsz róla, ha tagadod.
Úgy értem, ha én kapnék egy lehetőséget arra, hogy minden reggel odaguggoljak az ágyad mellé, és még akkor, amikor félálomban vagy, üzeneteket adhatnék át neked - halkan mondhatnám neked egyes szám első személyben: „Úgy kívánom a zsíros kenyeret. Meghalok egy zsíros kenyérért. Zsíros kenyeret akarok enni! Bárcsak egy finom hagymás, sózott zsíros kenyér..."; és csodálkoznál azon, hogy amikor reggel felkelsz, egy-két hét után semmi mást nem eszel, csak zsíros kenyeret -, ha ilyet csinálhatnék, ennek az lenne a lényege, hogy nem tudsz róla.
Ha tudsz róla, hogy ébredés előtt reggelente jövök, és küldöm az üzenetet arról, hogy mit kéne csinálnod, akkor védekezhetnél ellene, akkor megkérdőjelezhetnéd ezeket a semmiből előtörő gondolatokat. „Sose ettem zsíros kenyeret, és most egyszercsak ellenállhatatlan ingert érzek arra, hogy zsíros kenyeret egyek. Normális ez? Normális. Megeszem a zsíros kenyeret." Ha tudsz róla, hogy zajlik egy befolyásolás, akkor megvan a lehetőséged a védekezésre.
Úgyhogy az első gondolat az, hogy szembe kell néznünk a tényével. Ezt mondtuk ki legutóbb, hogy a valóságunkban léteznek szabad akarattal bíró lények, akik kimondottan ellenségesek Istennel, az Ő tervével, és ezen keresztül ellenségesek mindennel, ami Istennek fontos. Mi vagyunk Istennek a legfontosabbak. Az evangélium erről szól, hogy Isten odaadta Önmagát értünk; Ő a fej, mi vagyunk a test; Ő a vőlegény, mi vagyunk a menyasszony; Ő az Atya és mi vagyunk a gyermekek; vagyis mi vagyunk a legfontosabbak.
Van itt egy kettős játék. Az egyik: ha én vagyok az ellenség és bántani akarom Istent, de felismerem, hogy Isten olyan nagy, hogy meg sem tudom érinteni, akkor bántom a gyerekeit. Ez fair. :( Ezek vagyunk mi. A másik: Lucifer lázadásának az egyik oka - nagyon valószínű -, hogy az ember teremtése volt, illetve az emberrel való célja Istennek. Ezt nézzük meg.
Isten az embert uralkodásra teremtette, arra, hogy gyakorlatilag eggyé legyen Önmagával, hogy ő legyen a menyasszonya, hogy ő legyen a teste, hogy ő legyen az örököse. Innentől az emberen van egy különleges utálat. Azt mondja Lucifer: „Ő az, aki az én helyemet átvette. Ő az, aki oda került, ahova nekem kellett volna kerülni, sőt magasabbra."
Aztán, nyílván ebben a háborúban az első lépés az volt, hogy az ördög megbuktatta az embert. Ez az édenkerti történet. (Ezt majd meg fogjuk nézni.) Innentől igazából azt tudja mondani Istennek: „Hé! Ki az ügyesebb? Ki csinálta jobban? Én! Nézd meg, az első embert a magam oldalára állítottam. Az első ember elbukott, és innentől az én uralmam, az én fennhatóságom alatt van."
Isten azt mondja: „Láss csodát, vissza fogom szerezni az embert. Én teremtettem, ő elbukott a saját szabad akaratából hozott döntéssel a te kísértésedre. Rendben van. Én viszont megváltom. Én viszont megmentem. Én viszont onnan, ahova eredetileg teremtettem, és ahol elbukott, magasabbra fogom emelni, mint ahol eredetileg volt." Zajlik egy „háború" az ember lelkéért.
Úgyhogy elég érdekes a szituáció. Ahhoz, hogy ezt pontosabban lássuk és értsük, és hogy utána belemehessünk a mindennapi eseményekbe, amiket megtapasztalunk, és amiknek a szintjén van egy bizonyos felelősségünk, ahhoz először látnunk kéne magát a személyt, Lucifert, az ő gondolkodását, az ő motivációit, és azt, amit ő tett.
Ahhoz, hogy megértsük, mit is csinál a te életedben és az én életemben, ahhoz először is látnunk kéne őt és látnunk kéne a célját. Amikor látjuk és értjük a célját, akkor nyilvánvaló lesz az, hogy hogyan is működik. E nélkül a dolog egy kicsit a semmiben lóg. Ehhez Ézsaiás 14. és Ezékiel 28. fejezetét fogjuk megnézni. Ezek az Írásrészek kettős próféciák, egyrészt földi uralkodókra vonatkoznak az egyik síkon, a másik síkon átvált és nyilvánvalóan egy természetfeletti lényről, Luciferről kezd el beszélni. Lucifer azt jelenti, hogy fényhozó.
Ésa 14:12 Leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője!
A fényes hajnalcsillag Lucifer. Fönn volt az égben, angyal volt, aki Isten jelenlétében teremtetett és az Írás szerint az angyali seregek legmagasabb szintű vezetője volt, azaz ha úgy vesszük, akkor egy hierarchikus rendszerben ő volt a vezető. Ha körülnézett, akkor azt látta, hogy vannak hozzá hasonló angyalok, akik tekintélyben, hatalomban, nagyságban mind alatta vannak, és egyetlenegy lény van még őrajta és az angyalokon kívül, aki számít: Isten.
Istennel viszont olyan közelségben volt - ezt később fogja írni -, hogy gyakorlatilag részvett az isteni tanácsvégzésben. Ez valami olyasmit jelent, hogy amikor az Atya, a Fiú és a Szent Szellem döntéseket hoztak, amikor az örökkévalóság sorsáról kommunikáltak, akkor Lucifer ott volt. Ő volt az isteni szentség őrizője. Ha minden igaz, akkor egy zenei tehetséggel megáldott angyal, valaki, aki utána ezt a tehetségét a földi karrierjében is erőteljesen használja.
Ő a bukása következményeként - amit majd fogunk olvasni -, az égből lehullott a Földre. Ez egy nagyon fontos mozzanat. Ő, aki az örökkévalóságban korlátok nélkül élt, a bukása következményeként levettetett a Földre. Azaz Isten elítélte őt, és száműzte, bezárta a mi bolygónkra.
Jó kérdés, hogy miért tette ezt, amikor az embert is ide teremtette. Ha neked van egy veszett kutyád, akkor azt a gyerekszobába zárod? Nagyjából ezt csinálta. Elgondolkodtató. :-) Azt hiszem, hogy ezt itt meg kell válaszolnom, mert túl nagy feszültséget hagy ez a kérdés. :-)
Az első, hogy amikor arra gondolsz, hogy egy angyal fellázad Isten ellen és ilyen módon Isten ellenségévé válik, és létrejön köztük egy harc, akkor ne egy dualista világkép jelenjen meg előtted, ahol van egy hatalmas Isten és van egy hatalmas ördög, ketten birkóznak, és hol az egyik, hol a másik kerekedik felül. Semmi ilyesmi nincs. Gyakorlatilag az ördög léte csak egy döntés Isten számára. Ha Isten azt mondaná, hogy örökre vége, akkor abban a pillanatban örökre vége lenne.
Istennek terve van a bukott Luciferrel. Amikor bezárta erre a Földre, épp annyi hatalmat adott neki, amennyi a terveinek megfelel. Az egyik terve az, hogy minket, embereket kiképezzen, hogy minket, téged és engem a szabad akaratunk mellett felneveljen egy szerető, felelős, jó és rossz között különbséget tevő örökössé. Ehhez kiváló környezetet jelent egy ellenséges személy, és annak a tevékenysége. Az ő hazugságai, az ő alternatív elméletei tökéletes alapot jelentenek arra, hogy benned a választás, a különbségtétel képességét erősítsék, és hogy a meggyőződéseidet elmélyítsék.
Mennyi 1+1? Ha a fiamat kérdezem - aki még csak most múlt kért éves -, habozik, de ha két évig kérdezgetem tőle, és két éven keresztül válaszolta meg helyesen, akkor két év után olyan meggyőződésesen mondja, hogy kettő, hogy öröm nézni. Viszont ha sose kérdeznénk tőle, sose kérdőjelezné meg senki, hogy tényleg annyi-e, akkor a bizonytalanság nem múlna.
Neked van egy meggyőződésed az életről, amit ha sose hívnak ki, sose kérdőjeleznek meg, akkor az a meggyőződés csak egy meggyőződésecske marad, de az újabb és újabb kihívás, az újabb és újabb végiggondolás és döntés elmélyíti azt egy igazi jellemvonássá, a lényed részévé teszi és ilyen módon hasznos.
Ézs 14:13 Pedig ezt mondtad magadban: ...
Itt jön egy csodálatos rész, az Írás betekintést enged Lucifer gondolatmenetébe. Azt írja le itt Isten nekünk, hogy mit mondott Lucifer magában. Valamilyen szinten megérthetjük, hogy mi mozgatja ezt a lényt, mik a céljai, mi a terve, és ennek a fényében tudunk majd következtetni a hadviselésre, amit folytat. Mit mondott magában?
Ézs 14:13 ... Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon.
Kezdjük visszafelé. Az istenek hegye az gyakorlatilag Isten trónjának a helye. Az a hely, ahol Isten uralkodik. Lucifer akarta odatenni a trónját. Ha te vagy a király és a trónod a palotádban van, és én azt mondom: jövök, és a palotádba helyezem a trónomat; akkor mire gondolnál? Nyílván arra, hogy trónbitorló vagyok. Nyílván sehogy másképp nem tudom a trónomat odahelyezni, ahol a tiéd van, csak úgy, hogy a tiédet eltávolítom.
Valójában a Lucifernek az volt a célja, ezt gondolta magában, hogy Isten helyébe fog lépni, hogy neki kellene uralkodnia a mindenség felett Isten helyett. Ezt lázadásnak hívják, vagy trónfosztásnak, vagy puccsnak, vagy forradalomnak. Mennyei forradalom szerzője volt, ahol a forradalom nem jogos, ahol a puccs igazából egy hatalom jogtalan átvételéről szól.
Itt van nyíltan leírva: Isten csillagai fölé emelem trónomat. Isten csillagai azt gondolom, hogy az angyalokat jelentik. Eddig is ő volt az angyalok vezetője, de gyakorlatilag kimondja, hogy végső uralomra tör, abszolút fölébük akar hágni.
Az angyalok addig, amíg hűségesek Istenhez - és nem tudom, hogy most van-e lehetőségük, szerintem már nincs lehetőségük elbukni, akkor egyszer megtörtént, és azt gondolom, bár erre most nem tudok Írásrészeket felhozni, de nem beszél a Biblia sehol olyasmiről, hogy angyalok az akkori lázadás után elbuktak volna -, az angyalok gyakorlatilag szolgalények, olyanok, akik tökéletesen végrehajtják Isten akaratát. Ilyen módon, bár Lucifer volt az angyali seregek vezetője, nem az ő akaratát hajtották végre az angyali seregek, hanem Istenét. Ez a szöveg nyílván arról beszél, hogy szeretne ő lenni az, aki nemcsak hogy végrehajtatja a parancsot a csapattal, hanem aki magát a parancsot is adja.
Ézs 14:14 Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez!
Azt gondolom, hogy a felhők a gyülekezetet jelentik, a hívőket. Lucifer, ahogy betekinthetett Isten tervébe, valószínűleg ismerte az Írást. Az Ige testté lett Jézus Krisztusban, de az Ige maga Isten. Ahogy János evangéliumát olvassuk, az Ige öröktől fogva létezett és Lucifer valószínűleg ismerte, kellett, hogy ismerje. Ahogy ezt tette, látta a tervet, látta, hogy mi történik. Nyilvánvaló volt, hogy egy uralkodó osztály születik, az emberiség, és ő: Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez!
Gyakorlatilag, ha Istenhez hasonló akarsz lenni, akkor istennek kell lenned. Valójában ez volt az ő szándéka: én leszek isten. Önmagában ez az információ elég lehet ahhoz, hogy sok mindent megértsünk abból, ami történik a világunkban. Kérdezik tőlem emberek, hogy miért van annyi vallás. Ezt a mondatot gyakran halljuk: mindenki ugyanazt az istent keresi.
„Minden vallás ugyanazt az istent imádja. Minden út istenhez vezet." Ahogy Gyuri az előbb mondta, az isten szót definíció nélkül használják. Amikor azt mondom, hogy ember, akkor érted-e, mire gondolok? Valamilyen szinten igen, de tudod-e, hogy kire gondolok? Mert az ember nem jelenti azt, hogy te is meg én is, meg az a valaki is Etiópiában. Amikor egy konkrét személyre gondolunk, akkor kell egy definíció hozzá. A személynek neve van, a személynek van egy leírása, a személynek jelleme van.
Az isten szó még a metafizikai definíciójában is sokszor mást jelent, nemhogy jellem és személyes tulajdonságok vonatkozásában. Azaz amikor valaki azt mondja, hogy isten, akkor egy buddhista egy végső feloldódásra, egy személytelen állapotra gondol, ami felé halad. Az ő istenképe, miközben használja az isten szót, annyira más, mint a miénk, hogy az ő istene még csak nem is személyes.
Amikor egy hindu gondol istenre, akkor személyes lényekre gondol, de rengetegre. Olyanokra, amiket ő sem mindig vesz komolyan, amelyekről ő is tudja, hogy nem lehettek végső okai annak a valóságnak, amiben él, mert túl kicsik.
Amikor egy arab ember beszél Allahról, istenről, akkor ő egy végtelen személyes istenre gondol, de aki a jellemében annyira különbözik attól az Istentől, Akire mi gondolunk, hogy ég és föld a különbség. Amikor egy New Age hívő beszél istenről, akkor önmagára gondol, és azt mondja: nekem kell egy picit fejlődnöm és én vagyok isten, énbennem van isten, én belőlem lesz isten.
Úgyhogy az isten szó tényleg ne zavarjon össze minket, és kérlek, ne gondold, hogy igaz lehet ez a közhely, hogy minden út ugyanahhoz az istenhez vezet. Az lehet, hogy amikor valaki naivan keresi Istent, és az isten szót használva érdeklődik, akkor ő még nem tudja pontosan, hogy mit keres. Ha a szíve őszinte, és a valóságunkra adott végső választ keresi, a teremtő, mindenekfelett való végső Istent, Aki a végső oka mindannak, ami van, akkor - bár ő nem tudja még, hogy mit keres -, de tényleg Istent keresi.
Ahogy közeledik Hozzá, úgy a definíciója egyre pontosabb lesz, és egyre inkább rá fog jönni, és fogja mondani a buddhistának: „Isten nem lehet személytelen. Személyesnek kellett lennie, hisz különben hogyan lehetett oka a személyesnek. Isten nem lehet önző és kegyetlen, mert akkor honnan van a szeretet. Istennek legalább annak kell lennie, amit megfigyelünk a világban, sőt annál többnek."
Úgyhogy nem igaz, hogy minden vallás ugyanarról az istenről beszél. Nem! A vallások igenis más istenekről beszélnek. „És akkor ez azt jelenti, hogy tényleg sok isten van?" Igen. Csak az isten szót írjuk kis i-vel. Sok természetfeletti lény van, aki létrehozott egy vallást, egy filozófiát, amely mögött ő maga van, mint szellemi erő és hatalom, és a vallása, a filozófiája nem tesz mást, mint harcol az emberek lelkéért: énbennem higgy, engem kövess, engem szolgálj.
Az előbbi leírás alapján ki az, aki Isten helyébe akart lépni, a csillagok és a felhők fölé akarta emelni a trónját, aki hasonló akart lenni a Fenségeshez? Ki az, aki helyettesíteni akarja Istent? Lucifer. Amikor ő bukott, magával sodorta az angyali seregek egyharmadát, azaz nem ő egyedül van a túloldalon, hanem ő és egy „sereg". Szabad akarattal bíró lények tisztes csoportja, akik nagyon is szervezetten és nagyon is engedelmesen dolgoznak az ő vezetése alatt. Miért? Részben az emberek lelkéért. „Engem kövess! Nekem higgy! Engem szolgálj! Állj az én oldalamra! Hadd segítsek neked! Hogy csinálom ezt? Létrehozok egy vallást, ami fekszik neked."
Szerintem Lucifer lehet az egyik legjobb marketinges a világon. Egyszerűen megnézte, hogy mire van kereslet, elvégezte a piackutatást, biztos, hogy csinált fókuszcsoport meghallgatásokat. Kiscsoportban kipróbálta az ötletét, kísérleti szinten működött, nagyobb területet adott neki, és gyakorlatilag neki mindegy, hogy mit hazudik, a lényeg, hogy kövessék. „Fiúk! Kéne egy olyan vallás, hogy ... Lehet! Csináljunk egy olyat! Kéne egy ateista vallás! Rendben, csináljunk egy ateista vallást! Kéne egy New Age hívő, ahol ezek a bolondok elhiszik, hogy ők istenek. Király! Csináljunk egy olyat!" Mindegy neki. Mert mindegyik mögé tud állítani egy angyalt, aki annak az istennek a képében fog megjelenni, és valódi szellemi hatalmat, valódi szellemi erőt tesz a mögé a filozófia mögé.
„Ez azt jelent, hogy minden vallás hazudik?" Dehogyis. Ő sem hülye. Ő is tudja, hogy az embernek is van intelligenciája. Ő is tudja, ha minden, amit mond, légből kapott fantazmagória, akkor tényleg csak az elmebetegek fogják követni. Úgy kell csinálni, hogy nagyon sok bölcsességet, nagyon sok igazságot, nagyon sok jóságot, nagyon sok klassz dolgot kell belepakolni abba a filozófiába, ami mögött ő van. Csak a lényeget kell kivenni belőle.
Én szerintem, az egyik kedvenc filozófiája sokáig a kereszténység volt. „?" Igen. Azt gondolom, hogy nagyon sok templomnak és gyülekezetnek a pásztor (ezt ki sem merem mondani) az ördög volt. Lucifer. „Hogyan? Ő olvassa a Bibliát?" Még jó, hogy ő olvassa a Bibliát. Mert a Biblia üzenete semmit nem ér a lényeg nélkül.
Mi a lényeg? Az evangélium, az új szövetség. Ha azt kihagyod belőle, akkor olvashatod oldalról oldalra, sorról sorra, és semmi hasznod belőle. A lényege Jézus Krisztus, az, hogy Ő Isten, ha Őbenne hiszel, örök életed van, hogy Őhozzá imádkozz, hogy Neki add az életedet, és hogy mindent, amit a Bibliában olvasol, azt az új szövetségnek, Jézus Krisztus üzenetének a szűrőjén, és a vonatkoztatási rendszerén keresztül értelmezd.
Minden keresztény egyház, minden keresztény gyülekezet, amely Jézus Krisztust, mint Istent, mint Megváltót, mint az Igazságot és a Kegyelmet kihagyja, az tökéletes az ellenségnek. Tudod, miért? Mert akik ezt a vallást követik, azok olyan közel vannak a gólvonalhoz, hogy nem veszik észre, még életük végéig sem, hogy nem léptek át a vonalon. Ezt érted? Focizni kell. Az egész világ tudja, hogy focizni kell. Hát a keresztények fociznak. Ott tribliznek a pályán egész életükben jobbra-balra. „Ki mondja azt, hogy hamis vallásom van? A mohamedánoknak lehet, de én keresztény vagyok."
Minden keresztény, aki elfelejtette Jézus Krisztust, a hit általi üdvösséget, a kegyelmet, az Igét, az új szövetséget, az valójában a legbecsapottabb embercsoport a világon. „Hogy lehetséges ez?" Nagyon is lehetséges. Jézus Krisztust kik végezték ki? A rómaiak és a zsidók. A világ és a vallásos uralkodó osztály. Azok végezték ki, akik az Ő eljövetelét várták egész életükben. Na, ez milyen? Mennyire lehet profi az ördög munkája, hogy képes egy ilyen vakságot, egy ilyen becsapottságot létrehozni? Fantasztikus!
Azt gondolom, hogy sokan vannak keresztények, akik nincsenek újjászületve. Nikodémus János 3-ban ment Jézushoz éjszaka, és Jézus beszélt vele. Azt mondta:
Ján 3:3 Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.
Nikodémus nem értette. Ő írástudó volt. Ő ismerte az Írásokat. Jézus csodálkozott: te tanító vagy és nem tudod? Ugyanígy nagyon sokan lehetnek „evangéliumi keresztények" úgy, hogy evangéliumról nem tudnak semmit.
Nem akarok semmiféle ítéletet kimondani, de járunk egy játszótérre a templomkertbe. Van egy gyönyörű templom nem messze tőlünk. Gyönyörű nagy kertje van, és van egy nagy játszótér a szélén. Oda járunk a gyerekekkel. Szeretünk odasétálni a templomhoz. Hálás vagyok azért, hogy oda jönnek emberek - remélem, hogy hívők -, és sok autó áll ott vasárnap délelőtt. Milyen nagyszerű!
Aztán megyek a templomhoz közel, és látom, hogy emléktáblákkal van körberakva a templom lábazata kívülről. Olyan mintha kis sírok lennének, amik mögött urnák vannak, de nem az. Ezek emléktáblák, köszönő táblák. Egyik a másik után. Nagyon sok. Ez egy nagy templom, és ahogy körbesétálsz, már egyes helyeken a lábazat fölé is raktak.
Burkolva van a templom ilyen kis köszönő táblákkal, és mi van mindegyikre írva? Mindegyikre! Mindegyikre az van írva: „Köszönjük, szűzanya! Könyörögj érettünk, szűzanyánk!" Mindegyikre! Egyetlenegyen sem olvastam azt: köszönöm, Úr Jézus! Az egy keresztény templom. Nem tudom, hogy mit tanítanak benne, hogyha azok, akik a legelkötelezettebbek, akik leghálásabbak, azok egy kőtáblába vésetik a fő üzenetüket, ami az: köszönjük, szűzanyánk.
Mária egy ember volt. Mária nem isten. Itt vége a gondolatnak. Mi a bánatot akarsz Máriától? Jézus egyetlen egyszer szólította őt meg az evangéliumokban, és akkor azt mondta neki: mi közöm hozzád, asszony? (Ján 2:4) És amikor keresztre feszítettek, akkor mondta Jánosnak: íme, az anyád (Ján 19:27). Törődött vele.
Mária csodálatos hívő volt, olvasd el az imáit. Nézd meg az életét! Fantasztikus hívő volt, de ő olyan, mint te vagy én. Óriási kiváltsággal ő hordozhatta Istent gyermekként, ő volt az elsődleges környezete gyermekként. Ő egy példakép bizonyos szinten, mert óriási hite volt, de ő csak egy ember! Milyen fantasztikus az a vallás, amely képes keresztény vallásként a Megváltót, Jézus Krisztust lecserélni az anyjára!
Tudod-e, hova mennek azok az emberek, akik egész életükben Máriában hittek, és Máriához imádkoztak, és Máriában bíztak, akiknek Mária volt a megváltójuk? Tudod-e, hova mennek? Az örök kárhozatba mennek, nincs örök életük.
Azt mondja Jézus Krisztus: „Én vagyok az út, nem Mária, Én vagyok az út. Senki sem mehet az Atyához, csakis Én általam." „Jó, jó! Én azt tudom, de közben valahogy úgy kötődöm Máriához." Na, de várj! Még az első generációban is gáz, de a második generáció már lehet, hogy nem fog tudni Jézusról, mert Őróla sosem beszéltél. A harmadik generáció meg már úgy ismeri: ki az a kis mütyürke ott Mária karjaiban? „Az csak Jézus."
Nem tudom, hogyan zajlik ez. Nem is akarom megítélni, de Isten-helyettesítők tömege van, és attól működik a legjobban, hogy 99%-ban igaz, és „csak" a lényegben hazudik.
Ézs 14:15 De a sírba kell leszállnod, a gödör mélyébe.
Isten előre kimondja az ítéletet. Kell, hogy tudjuk, Isten - ha Jelenések könyvét olvasod - előre látja a véget. Előre el van döntve: az ördög sorsa az örök kárhozat. Jelenések könyve írja, hogy a tűz tavába vettetik, nem fog győzni. Nagyon érdekes egyébként emellett a törekvése. Ha ő ismeri az Írásokat, vajon hogy nem látja a végét? Lehet, hogy látja, de a gyűlölet olyan elvakulttá teszi, hogy ennek ellenére megy előre.
Lehet, hogy látja, de él benne az őrült gondolat, hogy mégiscsak meg tudja változtatni a sorsot. Hiszen ha abban tud hinni, hogy Isten helyébe léphet, ha abban tud hinni, hogy a Mindenhatót meg tudja valamilyen trükk folytán fosztani a hatalmától, és maga tud a helyébe lépni, akkor valamilyen őrült módon lehet, hogy hihet benne, hogy elkerülheti a sorsát. Nekünk azt mondja az Írás: a sírba kell leszállnod a gödör mélyébe.
Ézs 14:16-19 Akik csak meglátnak, bámulnak, elgondolkoznak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok? Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat? A nemzetek királyai mind tisztességben nyugszanak sírboltjukban. Téged azonban temetetlenül dobnak el, mint valami hitvány gazt, mint eltaposott hullát; elborítanak a meggyilkoltak, akiket karddal öltek meg...
Az erőviszonyokról csak nagyon röviden. Amikor ott leszünk az örökkévalóságban és látni fogjuk Lucifer végső bukását, amikor az ítéletet végrehajtják rajta, akkor csodálkozni fogunk, hogy ő volt az ellenség, ő volt az, aki annyira megnyomorította sokaknak az életét? Az erőviszonyok nagyon tiszták lesznek. Te meg én, mindenki, aki hitt Jézus Krisztusban, mint a Megváltójában, már a megdicsőült testében, már az örökkévaló mivoltában lesz jelen.
Olyan leszel bizonyos értelemben, mint Isten. A természetedet, a metafizikai létedet tekintve, Vele tökéletes harmóniában, de óriási hatalommal, óriási erővel, óriási szabadsággal. Csodálkozni fogunk, hogy ő az. „Ez az ember tett pusztává mindent?" Nem szabad ezt elfelejtenünk.
Legközelebb megnézzük Ezék 28-at, és utána bele fogunk menni a valósan megtapasztalható hétköznapi szellemi harcba. Amikor ebbe belemegyünk, akkor nem szabad valami félelmetesre gondolnod. Nem szabad arra gondolnod, ahogy az ördögűző film megjelenik előtted.
Nagyon-nagyon kicsi a hatalma az ördögnek Isten fényében. Nagyon-nagyon rövidre van kötve a lánca. Nagyon-nagyon kicsi az ereje bizonyos módon. Nincs mitől félni. A másik oldalról viszont nagyon nagy a hatalma. Amikor nem tudok róla, amikor belesétálok a csapdáiba, amikor újból és újból ajtót nyitok neki, amikor újból és újból területet engedek át neki a saját lelkemben, akkor bizony olyan hatalmat gyakorolhat az én személyes életem fölött, hogy egy ponton már nem is én hozom a döntéseimet. A szabad akaratomban a végén egy olyan mértékben korlátozódom, ami akár pusztító is lehet. Nem veheti el a szabad akaratomat, de azt mondhatja: igen, ezt megengedted nekem.
Egy egyszerű példa: agykontroll. Én agykontrolloztam. Úgy tanították, hogy egy elmebeli gyakorlatsor, ami segít hatékonyabbá válni, hatékonyabban használni az elménket. Egy meditációs dolog van benne: lemegyünk alfába, ami egy teljes nyugalmi állapotot jelent, visszaszámolunk 100-tól, aztán a végén elég 3,2,1. Más agyhullámokat produkálunk. Ezek mellett az agyhullámok mellett sokkal hatékonyabban tudunk gondolkodni, stb.
Az egyik dolog az, hogy az emberi léleknek vannak kapui, és a kapuknak vannak őrzői. A két legfontosabb őrzője az emberi léleknek az akarat és az értelem, azaz megvizsgálom, hogy mi az, ami be akar jönni, és az én döntésem, hogy engedem-e. „Minden lottószelvény nyer." Ezt az akaratod és az értelmed megvizsgálja. Az értelmed azt mondja: „Ez marhaság! Tudom, hogy a lottó hogyan működik." Az akaratod pedig azt mondja: nem fogok ettől rögtön lottószelvényt venni. Ha az akaratodat és az értelmedet félre tudjuk tenni, azaz a kapuőröket félreállítjuk és egyenesen a tudatalattiba tudunk üzenetet bevinni, akkor az kritika és felül bírálat nélkül beépül.
A meditációs technikákkal a veszély az, hogy részben vagy egészben félreteszik a két kapuőrt: az akaratot és az értelmet. Innentől üzenetek egyenesen behatolhatnak arra a szintre, ahol a végrehajthatóság tekintélyével bírnak. Úgyhogy vegyük például azt, hogy agykontrollozom öt éve, és ezen a szinten megengedtem gondolatoknak, hogy teret hódítsanak a lelkemben.
Másrészt az agykontrollban van egy rész, ahol segítőket kell hívni. Tudsz erről? A mélyebb szinteken működik csak, tanfolyamon tanítják. Lifttel jönnek lentről, el kell képzelni. Válassz magadnak két segítőt, jó embereket, valamilyen arcot képzelj hozzá, aztán a meditációdban hívod a tanácsadóidat, és el kell képzelned, ahogy egy lift felhozza őket lentről. Aztán kijönnek a liftből és beszélgetsz velük. Amit a segítők mondanak, az vezet téged, az tanácsol.
Az ilyen segítő mögé ki állhat be? Egy meditációs szinten - ahol az akaratod és az értelmed félre van téve, lehet, nem teljesen, de a lényeg az, hogy lelazultak - bennem van egy várakozás: gyere segítő, beszélj hozzám. A szabad akarat törvénye, amely védené az embert, most kinyílt, mert én mondtam azt, hogy gyere, és én mondtam azt, hogy beszélj hozzám. Persze, én az egyik középiskolai tanáromat, az ő arcát képzeltem el, mint segítőt, de a mögé az arc mögé nem bújhat el egy szellemi lény, akinek van arra hatalma, hogy gondolatokat vetítsen ki az elmémbe? Dehogyisnem!
És ezt csinálom öt éve. Egyszercsak azt mondom, hogy ezt mégsem akarom, vége abbahagyom. Mire a tanácsadó azt mondja, hogy nem! „Nem! Ezt a területet átadtad nekem. Ezt a területet is átadtad nekem. Nem megyek. És tudod mit? Nem is kell mennem. Jogom van maradni. Meggyőződéses szinten kiépítettem benned olyan erődítményeket, olyan helyőrségeket, ami fölött már nem te rendelkezel, hanem én. Maradok." Ez valódi.
Nem arról van szó, hogy egyszercsak éjszaka kicsapódik az ablak és villámlik, a szél fújja a függönyt, és megjelenik egy árnyalak. Semmi ilyesmi! Hanem gondolatok, érvek, befolyásolás, átadott tekintély, követése valaminek vagy valakinek, és ahogy felismerjük, ahogy nemet mondunk, onnantól miénk a vezetés.
A jó kérdés az, hogy mire kell nemet mondani. Hol van a harcmező? Mik a taktikák? Mire kell figyelni? Hogyan befolyásolhat egy házasságot? Hogyan befolyásolhatja a gyereknevelésemet? Hogy történik meg, hogy egy tárgyaláson olyan hülyeségeket mondok, amiket sose mondta volna azelőtt? Hogyan történhet meg, hogy miközben semmi ok nincs rá, megmagyarázhatatlan stressz és aggodalom jelenik meg az életemben?
Hogyan történik, hogy az élet valahogy több, mint amit értelemmel meg tudok magyarázni? Szellemi háború. Sokszor az. Megyünk benne tovább és egyre több ilyen pontot fogunk leleplezni.