AZ APOSTOL legnagyobb öröme az volt, hogy azt hallotta: gyermekei igazságban járnak. Számára ez a szellemi egészség és előrehaladás bizonyítéka volt. Hasonlóképpen figyelmeztet minket is, hogy járjunk Őbenne (6. v.). Ez a kifejezés azt jelzi, hogy minden tudatos tevékenységünk Jézus akaratának és helyeslésének körén belül van.
Az, Akit befogadtunk, Krisztus Jézus, az Úr. Ő Isten Fia, aki Emberfiává lett, mégis „ama boldog és egyedül hatalmas, a királyoknak Királya és az uraknak Ura" (1Tim 6,15). Ő a „magasságos és felséges, aki örökké lakozik, Akinek neve szent, Aki ezt mondja: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is" (Ézs 57,15). Annak kettős titka, hogy „ti énbennem és én tibennetek" (Jn 14,20), a szent ember örömének titka, az ő hatalma, „dicsőségének... reménysége" (Kol 1,27), és a beteljesedés Őbenne (2,21).
Pál tusakodása (harc, lelki gyötrelem) (1. v.) az volt, hogy a szentek jó meggyőződésre jussanak, „az Isten és... a Krisztus ama titkának" teljes ismeretét élvezzék, minden bölcsesség és ismeret gazdagságával rendelkezzenek (2. v.). Krisztusban megismerjük azokat a dolgokat, amelyeket „(hús)test és vér" nem jelenthet ki (Mt 16,17). Szellemi megértést nyerünk, nem emberi spekulációval, hanem mennyei kijelentés által (Ef 1,17-23), ahogyan olvassuk Isten Igéjét és meggyökerezünk a hitben (Kol 2,7).
Ebben a szakaszban a téma az, hogy „Krisztusban"; nem kevesebb, mint hét megállapítást tesz, amelyek a következő kifejezéseket tartalmazzák: „Őbenne", „Akiben", „Amelyben" vagy „Krisztusban". Az esetek közül kettő, a 3. és a 9. v. erős és világos megállapítást tesz Krisztus abszolút istenségéről. Ezeket a világos szavakat nem lehet megcáfolni sem valamilyen régi eretnekség, sem modern kultusz segítségével. Krisztus valóban Isten, és mint ilyen, mondhatja, hogy „higgyetek énbennem" (Jn 14,1). Hitünk tehát Őrá irányul, és benne nyugszik meg (Kol 2,5). Ő irányít bennünket, és az élő egység következtében Őbenne járunk (6. v.). A központi összefoglaló igazságot a 10. v. tartalmazza: Őbenne vagyunk beteljesedve (ahogyan a test a fej által teljes), és kívüle semmire és senkire nincsen szükségünk.
Ézs 57. 15 Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké él, és akinek szent a neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.
Jn 14. 20 Azon a napon megtudjátok, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én tibennetek.
Mt 16. 17 Jézus pedig azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert ezt nem test és vér jelentette ki neked, hanem az én mennyei Atyám.
Ef 1. 17 hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kijelentés Lelkét, hogy őt megismerjétek; 18 és világosítsa meg szívetek szemeit, hogy megtudjátok, milyen reménységre hívott el, és milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között, 19 és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma bennünk, akik hiszünk hatalma erejének ama munkája szerint, 20 amelyet megmutatott Krisztusban, amikor feltámasztotta a halottak közül, és a maga jobbjára ültette a mennyekben, 21 felül minden fejedelemségen, hatalmasságon, erőn, uraságon és minden néven, amelyet valaki kap nemcsak e világon, hanem az eljövendőben is. 22 És az ő lába alá vetett mindent, és őt rendelte mindenek fölött való fővé az egyházban, 23 amely az ő teste és teljessége annak, aki mindent mindennel betölt.