AZ ÚR prófétai kijelentései arra a két kérdésre válaszoltak, amelyet négy tanítványa tett fel a templom pusztulásával kapcsolatos megjegyzése után (1-4. v.). Bevezetve azokkal a körülményekkel, amelyek közvetlenül az Ő közülük való távozása után következnek be a földön, feltárta azoknak az eseményeknek a sorrendjét, amelyek abban az időszakban csúcsosodnak ki, amely olyan súlyos lesz a 19-20. vers szerint, amilyen soha azelőtt nem volt és soha nem is lesz azután. Az Úr ezt „nagy nyomorúságnak" nevezte (Mt 24,21). Lásd még a Jel 7,14-et is. Ez „a Jákób nyomorúságának ideje" (Jer 30,7). Sok szentírási bizonyíték van arra, hogy a Gyülekezet ezt nem fogja megtapasztalni, mert az Úrhoz ragadtatik, mielőtt az bekövetkezik. Az Úr ezután megjövendölte saját eljövetelét, Emberfiaként az ég felhőiben, nagy hatalommal és dicsőséggel, kiválasztott Izraeléért (Mk 13,24-27).
Bármilyen is az Úr tanításának természete a tanítványok felé, mindig hordoz valamilyen gyakorlati eligazítást és néha figyelmeztetést is. Ezek ugyanúgy megfelelőek és szükségesek ma a Gyülekezetnek. Ennek a beszélgetésnek a szövegében Márk feljegyez két példázatot, amelyeket az Úr egy szóval magyarázott meg: „vigyázzatok".
A fügefát (Mk 13,28-32). nem a zsidó nemzet szimbólumaként használja. Lásd Lk 21,29 - a fügefa és más fák kihajtása jelzi a nyár közeledtét - ugyanígy az előzőekben vázoltak lesznek szembetűnő jelei e dolgok közeledtének. Természetesen nincsen jogunk arra, hogy ezt a mai konkrét események értelmezésére alkalmazzuk, de arra szolgál, hogy úgy mutassa be a prófétai igazság kibontakozását, ahogyan kezd feltárulni. Manapság Izráel jobb útirányjelző táblája az eljövendő dolgoknak, mint amilyen a világnak valaha volt. Ez a példázat ezeknek az eseményeknek a közeledtére tanít.
Az ajtónálló (33-37. v.). Ez a vigyázásra és imádkozásra felhívó példázat olyan utazó emberrel számol, aki tábort üt olyan nyílt terepen, ahol láthatatlan és ismeretlen veszedelmek veszik körül, szükségessé téve az állandó éberséget. Maga a példázat szolgákról szól, akik a házban dolgoznak, az ajtónállóról, aki figyeli a kaput, és feladata a várakozás arra, hogy a ház ura bármelyik pillanatban megérkezhet. Jellemezzen bennünket is a vigyázásnak ugyanez a beállítottsága!
Mk 13.28-32 A fügefáról
Itt a fügefát csak mint egy fát használja, mely amikor levelet hajt, akkor közeledik a nyár.