AZ OLVASNIVALÓ hat példázatot tartalmaz. Az első három példázatot, ahogyan a magvetőét is, szabadban mondta el Jézus egy sokaságnak (1-3. v.). Az utolsó három példázatot a házban mondta el, és a tanítványoknak szánta (36. v.). Az első három példázat azzal foglalkozott, milyen a menny királysága külsőképpen. Az utolsó három Isten gondolatait tárja fel a királyságról, és megmutatja, hogy neki van válasza minden gonoszságra és bűnre, amely a hamis vallásossággal van kapcsolatban, amelyet a három nyilvános példázat írt le. Annak, aki elmondta a példázatokat, nagy hatalma volt; azt állította, hogy a világ, az angyalok és a királyság mind az Övé (24., 37-41, v.).
Az utolsó három példázat mindegyike szoros kapcsolatban áll az első három egyikével. Közeli hasonlóság áll fenn az első és az utolsó példázat magyarázata között (40-42,49-50. v.). A „konkoly" azt tanítja, hogy a gonosz beviszi ügynökeit a „királyság gyermekei" közé (38-39. v.). A „háló" azt tanítja, hogy az Úr az ő idejében és módszerével el fogja választani a rosszat a jótól (48-50).
A „mustármag" azt írja le, hogy a Krisztus nevét valló mozgalom az alázatos kezdettől hogyan válik hatást keltő és tekintélyes szervezetté a világban (31-32. v.). A fa, a madarak és a faágak szimbólumához lásd az Ez 31-et és a Dán 4-et. Az „égi madarak" valószínűleg a sátáni befolyást jelentik (Lk 8,5.12). Az „egy drágagyöngy" (45-46), az igazi Gyülekezet (az „egy Test", Ef 4,4-16), amely, noha viszonylag kicsi marad, felmérhetetlenül értékes az Úr szemében. A példázat kifejezésmódján Ő „mindenét eladva, amije volt, megvette azt." Lásd: 2Kor 8,9; Ef 5,25. Egy napon majd a „drágagyöngy" a maga teljes, makulátlan tökéletességében jelenik meg Őelőtte (Ef 5,27).
A „kovász" (33. v.) arról a romlásról beszél, amely ravaszul dolgozik; mind hamis tanítással (16,6.12), mind gonoszsággal (1Kor 5,8). Ha a „mustármag" a hivatalos egyház külső növekedését írja le, a rejtve jelenlévő „kovász" annak belső romlottságáról beszél. De az Úrnak is van valamije elrejtve (44. v.). Izráel az Ő „kincse”, amely most el van rejtve a világ mezején, de Őneki drága.
Lk 8,5.12 Kiment a magvető, hogy elvesse a magot. Vetés közben némelyik az útfélre esett, és eltaposták, vagy az égi madarak megették. Az útfélen valók azok, akik hallják, aztán eljön az ördög, és kikapja az igét a szívükből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek.
2Kor 8,9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.
Ef 5,25 Ti, férfiak, szeressétek feleségeteket, amint Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte,
Ef 5,27 hogy majd dicsőségben maga elé állítsa az egyházat úgy, hogy ne legyen rajta szennyfolt vagy ránc vagy valami hasonló, hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.
1Kor 5,8 Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, sem a rosszaság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és az igazság kovásztalanságával.