ÁMÓS SIRATJA IZRÁEL kimúlását. Úgy festi le, mint szüzet, akivel sohasem valósult meg Jahve teljes szándéka, Ámós 5,1-2.
Halálba hullva, kifosztva otthagyták és vége lett vereség által, Ámós 5,3. Figyelmezteti az embereket, hogy ne keressenek segítséget vallásos központjaikban, Béthelben és Gilgálban, valamint Beér-Sebában, Ámós 5,5. Béthel volt a hely, ahol Jákob ígéretet kapott az országra, mint saját birtokára, 1Móz 28,11-19. Gilgál az a hely volt, ahol a nép letette szabadulásának jeleit (kövek a Jordánból), Józs 4,19-24, valamint a szövetség jeleit, Józs 5,2-3; 1Móz 17,4-11. Beér-Seba az a hely volt, ahol Ábrahám, miután esküt tett, segítségül hívta Jahve nevét, mint olyan Istenét, aki sohase halhat meg, 1Móz 21,33. Mennyire helytelen, hogy az a három megszentelt hely nem nyújthatott reménységet a halál, kifosztottság és vereség ellen! Jahvet keressék! Csak Őbenne van élet, Ámós 5,6, reménység, Ámós 5,8, és győzelem a lehetetlen eshetőséggel szemben, Ámós 5,9.
Ezek az áldások nem találhatók meg önmagukban a szent helyeken vagy szent dolgokban, hanem csak az Úrban! Megtagadták az igaz ítéletet és a hűséges bizonyságtételt, 5,10. Elnyomás, 5,11a, elbizakodottság, 5,11b, nyomorúság, romlás, 5,12, és az igazság elfojtása, 5,13, jelölte ki gonosz útjaikat. Az Úr, a seregek Istene mégis hajlandó kegyelmes lenni, de csak ha bizonyítékát nyújtják megváltozott életüknek, 5,14-15. Különben siralom és jajgatás lesz mindenütt, 5,16-18. Az ítélet elkerülhetetlen lesz, 5,19, szikrányi reménység nélkül, 5,20. Az Úr elutasította halott vallási formaságaikat, mert ezek nem eredményeztek megszentelődést és igazságosságot, 5,21-24. Bálványimádásba merültek, 5,26, és emiatt fogságba fognak menni, 5,27. Bámulatosan könnyelműek a bűnben, és a próféta „jaja" arra szolgál, hogy felébressze őket, 6,1-6, elszenvednek majd fogságot, 6,7, fosztogatást, 6-8, gyilkosságot, 6,9, pusztulást, 6,11, és szerencsétlenséget, 6,14. Ugyanolyan lehetetlen lesz megmenekülni, mint a lovaknak, hogy sziklán fussanak, vagy az ökröknek, hogy azt felszántsák.
Jól hallhatjuk ma is ennek a jajnak a visszhangját! Gazdagság, könnyelműség, üres vallásosság, és a gonosz elnézése rombolja nemzeteinket. A gyengét és ártatlant meggyalázzák, és az igazságot megvetik. Miközben ezek a szavak Izráelhez szóltak, legyen bölcsességünk meghallani a figyelmeztetést, hogy Isten nem mentheti meg a meg nem térő bűnösöket.
A nemzeti nyomorúságok Isten figyelmeztetései, hogy a szellemi társadalmi vagy erkölcsi gonoszság soha nem marad büntetlen.