AZ ELŐBB VISSZAESÉS történt, 2,8-17, és sajnos, ismét ez történik. A menyasszony szobájának ajtaja be van zárva, 5,5, annak bizonyítékául, hogy a vőlegény visszatérését nem várta, nem sóvárgott utána. Ő megállt az ajtónál, és bebocsátást szeretett volna; vö. Jel 3,20. Emlékezteti a menyasszonyt, hogy milyen kedves neki, ezt mondva: „én húgom, én mátkám, én galambom"; és hogy mennyit szenvedett miatta: „az én fejem megrakodott harmattal, az én hajam az éjszakának harmatjával" Én 5,2. Hasonló kérése hangzott el a Gecsemáné sötétjében, valamint a Golgota iszonyú egyedüllétében.
A menyasszony azonban nem tudja, hogyan szabaduljon levertségéből, 3. v. Hogy kérésére válaszoljon, erőfeszítéssel és áldozattal jár. Ezután a szerelmes benyújtja kezét az ajtó hasadékán, 4. v. Ez hasonló ahhoz, ahogyan az Úr Péterre tekintett, Lk 22,61, de a helyreállítás munkájának kezdetét is jelentette. A mi szívünk is bizonyára válaszol rá, amikor Ő kinyújtja kezét utánunk, amelyet átszegeztek!
A menyasszony felkel, hogy kinyissa az ajtót, de ő már elment, 5. v., bár az ajtóhoz vezető út még telve volt jelenlétének jó illatával. Most már ő kezdi el keresni. Azok számára, akiknél keresi, a vőlegény ismeretlen, 7-9. v. Az Ő szerelmese talán több, mint egyéb szerelmesek? Szívét próbára kellett tenni, mint Péterét is a tóparton; vö. Jn 21,15-17. Ezután mutatkozik meg szeretetének valóságos volta. Nincs szüksége megfontolásra ahhoz, hogy szerelmesének szépségéről beszéljen. Ó, de jó mindig készen lenni rá, hogy jót mondjunk róla.
Leírásában nem fedezünk-e fel valamit a mi Szerelmesünk dicsőségéből? Leírja személyének szeplőtlen jellemét, áldozatos voltának jellegét, 10. v.; isteni fensége a fején a legfinomabb aranyból van. Férfiasságának életereje tündöklik holló-fekete haján, 11. v.; tekintetében tisztaság és tökéletesség, 12. v., arca szép és kedves, amelyre az áruló helyezte csókját; ajkáról kegyelem ömlik, 13. v.; kezeinek arany-hengerei tekintélyét juttatják eszünkre, vö. 1Móz 41,42, valamint Fiúságát, vö. Lk 15,22. Szól személyének drága voltáról, 14. v.; isteni igazságon alapuló uralkodásának szilárdságáról és állandóságáról, 15. v.; vö. Zsolt 45,6. Nála nincs romlás; vö. Dán 2,31-33. Ő mindenben tökéletesen dicsőséges. Teljességgel szeretetre méltó. Ő a mi Szerelmesünk.