A 45. ZSOLTÁR ÍRÓJA témáját annak a személynek és a jelenetnek hatalmas dicshimnuszával vezeti be, amelyről írni akar. Nehezen tud érzéseinek parancsolni. Szíve felbuzgó forráshoz hasonló, szája olyan, mint a szónoké, témája egy költemény zenei kompozíciója, nyelve gyorsíró tolla. Minden tehetségét igénybe veszi, hogy magasztalja a királyi vőlegénynek és menyasszonynak dicsőségét, 1. v.
A zsoltárt valamilyen akkori eseményre írták, például Salamonnak és a fáraó lányának esküvőjére, de ahogyan valaki megjegyezte: „Salamonnál nagyobb van itt". A Zsid 1,8-9, adja meg a messiási értelmezést. A zsoltár 6-7. versének idézése és Krisztusra történő alkalmazása bármilyen más értelmezést lényegtelenné tesz. Itt a Királyt és menyasszonyát látjuk, miután összeházasodtak, hogy elbánjanak ellenségeikkel és uralkodjanak a nemzetek felett, Jel 19,11-16.
A királyi Vőlegény háromszoros dicsősége, 1-8. v. Először erkölcsi dicsősége. „Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajkaidon", 2. v. Ez személyének és szolgálatának dicsősége, saját magáé és azé, amit mond. Másodszor, hivatali dicsősége. Kardja, jogara és trónja van, és fel van kenve öröm olajával, 3.6.7. v. Harmadszor, isteni dicsősége. Istenként szólítják, 7, v., a Zsid 1,8-ban pedig Fiúként. Ez csakis egyetlen dicső Személyre vonatkozhat, Isten szeretett Fiára!
Ezután jön a menyasszony háromszoros szépsége, 9-15. v. Első az elragadtatása. Felszólítják, hogy felejtse el saját népét, és apjának házát. Régi élete a múlt dolga. Most olyan valakivel kel egybe, aki királyoknak Királya és uraknak Ura. „Urad Ő, hódolj hát néki". Második az ékessége. Öltözete vont aranyból készült, Ő maga pedig hímes ruhába öltözött, 13-14. v. Az arany a dicsőségnek és igazságosságnak díszruháját szimbolizálja, Róm 3,22, a hímes ruha pedig a szentek igazságos cselekedeteit jelenti, Jel 19,8. Harmadik, víg öröme, Zsolt 45,15. „Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába". A zsoltár számos leszármazott ígéretével végződik, akik előkelő tisztségeket kapnak majd a Királyságban, Lk 22,28-30.