János veti papírra ezt a rövid megjegyzést nagyon szeretett barátjának, Gájusznak, akinél személyes látogatást kíván tenni a közeljövőben. Tartalmában rövid, de tárgyát tekintve világos. János azt akarja, hogy Gájusz megtudja, hogy ő ismeri azt a hatalmas szolgálatot, amelyet Gájusz végez, és azt a fenyegetést is, amely jelenleg akadályozza ebben Diotrefész személyében.
Isten munkájával szemben mindig lesz ellenállás. A Sátán az "ellenfél" és a "vádoló". Munkájának ezek az ismertetőjelei, mivel arra törekszik, hogy aláaknázza azt, amit Isten cselekszik rajtunk keresztül mások megáldására. Hogy a Sátán felhasználhat, és fel is fog használni más hívőket, hogy az ő munkáját végezzék, ez itt elég nyilvánvaló, de az a keresztyénség egész történetén keresztül is. A Sátán elérte a célját, amikor "egy ház meghasonlik önmagával". Óvakodjunk attól, hogy belelépjünk valamilyen csapdába, amelynek eredménye "meghasonlás".
Diotrefész személyisége és jelleme olyan volt, amely arra indított másokat, hogy megbízzák őt vezetői feladatokkal. Szükségünk van olyanokra, akik meg vannak áldva valamilyen képességgel, de azt is meg kell érteni, hogy egy helyi gyülekezetben többre van szüksége egy vezetőnek, mint pusztán ezekre a tulajdonságokra; vö. 1Tim 3,1-7.
Diotrefész végül magára vállalta a személyi vezetést. Jánosnak azt kellett róla feljegyeznie, hogy "elsőbbségre törekszik közöttük". A hatalom szeretete miatti vezetés a legrosszabb vezetés. Az mindig önmagával törődik, és sohasem szolgálja az igazi célt.
Úgy tűnik, hogy Diotrefész, pozíciója ellenére nem érezte magát biztonságban, és lépéseket tett, hogy helyzetét biztosítsa mindazzal szemben, amiről úgy gondolta, hogy azt fenyegeti. Ilyen volt Jánosnak a gyülekezethez írt levele, a látogató testvérek és a gyülekezetben azok, akik szívesen látták őket. Ez mind úgy tűnt Diotrefész előtt, mint ami aláássa a tekintélyét. Azt tette, amit azóta oly sokan mások. Kizárta őket és mindazokat, akik velük kapcsolatban voltak. Ráadásul a csalás hálóját szőtte, hogy igazolja tetteit. Ez csak kárt okozott sokaknak, végül pedig lelepleződött János által.
Az igazi vezetői képesség mindig abban nyilvánul meg, hogy mások javára törekszik, és nem abban, hogy alárendeli őket a saját érdekeinek, Mt 20,26-27. Imádkozzunk mindenkiért, hogy ilyen szolgálatra törekedjen az Úrért.