Ahimélek pap volt - Éli unokája - és mintegy nyolcvanöt más pappal együtt Nóbban szolgált. Az itt történt események betekintést adnak a papság akkori helyzetébe. A szövetség ládája volt a papság tevékenységének középpontjában, de úgy tűnik, hogy a szertartások bizonyos formáját Nóbban a láda nélkül is gyakorolták. Amikor Dávid Saul elől menekült, odaérkezett, és élelmet kért követői számára, valamint egy kardot. Megkapta a szent kenyereket, "melyeket elvettek az Úrnak színe elől," 1Sám 21,6, és Góliát kardját, amely "az efód mögött" volt, 8. v., de a ládára nem történik utalás. Azt tudjuk, hogy a láda Gibeában volt, és az is fel van jegyezve, hogy "nem törődtek vele (a papok)", 1Krón 13,3 (angol). Bizonyos papok azonban még a hanyatlásnak ebben a korszakában is hűek maradtak, és a Nóbban szolgálók csoportja példa erre. Amikor az Úr Jézus idézi az eseményt a Mk 2,26-ban, azt mondja, hogy "bement az Isten házába".
Doég (Saul szolgája, 1Sám 22,9) jelen volt, amikor Ahimélek és a papok segítették Dávidot. Doég tájékoztatta Sault, és a papokat felszólították, hogy jelenjenek meg előtte. Mivel nem jelentették Saulnak, hogy Dávid ott járt, valamennyiüket halálra ítélte. Saul szolgái megtagadták utasításainak végrehajtását, de Doég megölte a nyolcvanöt papot, hogy Saul haragját lecsendesítse. A Nóbban élő embereket szintén megölték, 19. v.
Ez számunkra komoly tanulságot tartalmaz. Szorosabban kötődünk emberekhez, akikkel találkozunk (hívőkhöz és hitetlenekhez), mint ahogyan néha meg tudjuk ítélni. Mindennapi életünkben állandóan bizonyságot teszünk ilyen vagy olyan módon. A kimondott szavak, magatartás és viselkedés, ha egyszer megtörténtek, nem törölhetők el, nem változtathatóak meg, és maradandó befolyást gyakorolnak jó és rossz irányban. A Szentírás ezért tartalmaz számos figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a hívők hogyan járjanak. A figyelmeztetés mindig a példára vonatkozóan érvényes, és az Újszövetségben a példa alapvetően az Úr Jézus Krisztus személye. Ő mondta: "példát adtam néktek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek", Jn 13,15. Pál így figyelmezteti a korintusi hívőket: "Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé", 1Kor 11,1.