A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre. (Péld 10,19)
A ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van. (Mt 5,37)
Uram, köszönöm, hogy rád tekinthetek, és te vezetsz engem!
Zsolt. 36.2-13 „A bűnös ember szíve mélyén ott suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem, sőt azzal hízeleg magának, hogy bűnével gyűlöletet tud szítani. Szája rontást és csalárdságot beszél, nem akar okos és jó lenni. Rontást eszel ki ágyában, nem a jó úton jár, nem veti meg a rosszat. Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig. Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, Uram. Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot. Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot. Maradj hűséges a téged szeretőkhöz, igazságos a tiszta szívűekhez. Ne taposson rám a gőgösök lába, ne tegyen bujdosóvá a bűnösök keze! Majd elbuknak a gonosztevők, elterülnek, nem tudnak fölkelni. ”
Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok. (Lk 21,28)
Sokszor azt gondoljuk, hogy ha mindig a földet bámuljuk, amikor járunk, akkor biztosan nem botlik meg a lábunk. Lehet, hogy így van ez, de biztosan nekimegyünk, nekiütközünk valaminek. Sokszor aprólékosan kiszámítjuk tennivalóinkat, gondosan határidõbe rendezzük életünket, de akkor is mindig közbejön valami nem várt. Ha mindig csak magunkra figyelünk, ha mindig csak magunkba bámulunk, akkor nem fogjuk meglátni, hogy közeledik felénk a mi Megváltónk. Ameddig a tükörben csak magamat bámulom, addig nem fogok másra figyelni. Mit kér tõlünk Isten igéjén keresztül? Egy nagyon egyszerû dolgot: Tekints rá! Emeld fel tekintetedet! Mert az Úr elõtt csak így egyenesen lehetséges a megállás, az Úr elõtt csak az egyenes emberek állhatnak meg. A görbe életûek nem. Mert aki görnyedt, az valamit takargat, annak valami szégyellnivalója van. Arra bíztat minket igénk, hogy mi terhektõl megrakott emberek, akiket nyomaszt a bûn, a gonosz, emeljük fel tekintetünket az Úrhoz, mert csak onnét jön szabadításunk. Aki pedig felemelte a szívét, az fel is egyenesedik, az fel tud állni, mert Krisztus megváltása kiemel, felemel a bûnbõl. A megváltás pedig örömöt ad. Aki örül, és ujjong, az egyenesen áll, kitárt karokkal dicséri Istent. Aki hálát ad valamely öröméért, az az égre tekint, odafordul Istenhez. Emeld hát fel szívedet, mert jön a Megváltód.
Ember, csodáld ezt a nagy titkot: A legnagyobb Úr megmutatta magát a világnak. Felfedte elõttünk a mennyei kincseket, Isteni mannát készített nekünk, - Mekkora csoda! - a tiszta szeplõtlen marad. Így jön el Isten dicsõsége és trónja mellõl Az õ Egyszülött Fia. A Júda nemzetségébõl származó hõs, Aki örömmel siet útján, Hogy megváltsa az elbukottakat. Ó, Fényesség, áldásunk csodálatos forrása! Harcolj és gyõzz, hatalmas Vitéz! Hadd növekedjen elõttünk alakod, Segíts, hogy bennünk, gyengékben is Megerõsödhessen a jóra való készség! (J. S. Bach: 62. kantáta 2-4 tétel.)
Ha az Isten nyugtalanít téged, ne engedd, hogy az emberek megnyugtassanak. (J. Warneck)
Mennyei Atyám! Hozzád fordulok, mert nagy mélységekbe süllyedt életem. De te hozzám érkezel, meggyógyítod görnyedt életemet. Tekintetemet reád emelem, mert csak tetõled jön szabadításom. Ámen.