P. Kende
Máté 14:28 Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken. Nagyon egyszerű az üzenet. Azt mondja: parancsolj, hogy hozzád mehessek! Pár napja János evangéliumát vettem át, és olyan jó volt; ott ütött szíven ez a rész. Arra gondoltam: micsoda tartalom! Parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken!
Ez a középszerű élet kérése, jajkiáltása!
Ez az átlagos élet kérése!
Parancsolj, hogy hozzád mehessek! Mind tudjuk, hogy nem arra lettünk teremtve, hogy középszerűek legyünk. Mindig emlegetem ezt: egyetlen három éves gyermek sem álmodozik arról, hogy kukákat pakol a kukásautó hátuljába majd egyszer. Mi leszel ha nagy leszel? Utcaseprő! Felelnek így? Soha. Aztán amikor meglátják, hogy álmoknak áruk van, nehéz élerni, mikor rájövünk, hogy áldozni kell érte, belefáradunk és azt mondjuk: van esetleg könnyebb út? A világ egyből rávágja: "Kövesd a főcsapás irányát, látod, amerre kijárták az utat. Élj így!"
Parancsolj, hogy hozzád mehessek Jézus! Különben középszerű lesz az életem, átlagos. Tudom, hogy természetszerűleg mennyire középszerű lenne az életem. Sőt még azon túl is akár, hogy mennyire piszkos és bűnös és mennyire magányos lenne. Ha magamra néznék azt mondanám: még a középszerű alatt is van. Ha a természeti vágyaim után mennék, a könyebb utat követném, ha a saját korlátaim szerint élnék, ha a szívem elvárása szerint élném az életem, ha az én döntéseim határoznák meg hogyan élek, tudom milyen lenne az életem. Úgyhogy parancsolj, hogy hozzád mehessek! Valami természetfelettit! Nem akarok egy átlagos életet élni! Annyian élnek átlagos életet. Statisztaként élnek a világban olyan sokan, nincs szükség még egyre. Én szeretnék hozzád menni Uram. Úgyhogy Uram, kérlek, parancsolj, hogy hozzád mehessek!
Ésa 6:8 És hallám az ùrnak szavát, a ki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: ìmhol vagyok én, küldj el engemet! Ki lesz az az ember? Kit küldhetek el az akaratom szerint? Ésaiás azt mondja: itt vagyok én! Küldj engem! Tudom, hogy élhetnék egy másik életet. Lehetne egy átlagos életem. Tudom, hogy lehetnék egy a sok közül. Egységnyi gyerekkel, annyi autóval, feleséggel, házzal, átlagos kalóriabevitellel. Statisztikailag normális életet élhetnék. Ám Ésaiás inkább azt mondja: küldj engem!
Meri mondani. Isten, megyek a nevedben. Küldj el engem, hadd menjek én! Mint Péter, mikor azt mondta: parancsolj, hogy hozzád mehessek! Ésa 6-ban nehezen értettem meg ezt, mert milyen ijesztő, nagy, hatalmas és lenyűgöző azt mondani: "Majd én elmegyek a te nevedben, Istenem." Hogy merte ezt mondani?! Aztán belegondoltam mennyire nagyszerű is ez. A természeti emberben a középszerűség azt kiáltja: "Mindenki! Csak kényelmesen." Ha bánt az üzenet, hát nyomd meg a távkapcsolót. A középszerűség csatalkiáltása: "Ésszerűen, emberek, ésszerűen." Természetileg azt mondanánk: jól vagyok én itt, rendben van így. Legyünk ésszerűek. De az új ember, aki ismeri Isten természetét, valami mást mond. Nem azt, hogy élj úgy mint mindenki más!
Hanem: Jézus ha Te hívsz engem, akkor más az életem, ha Te vezetsz engem, akkor érdemes úgy élnem. Parancsolj, hogy hozzád menjek! Jézus kérlek, tedd meg nekem. Az új ember mást mond, nem a középszerűt. Mát 9:38-ban először azt mondja Isten: imádkozzatok az aratás urához, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába. Az középszerű ember csak azért imádkozik, hogy küldjön munkásokat az aratásába. Az új ember meg egy idő után azt mondja: lehet, hogy engem is elküldenél? A régi ember azt mondja: uram küldj munkásokat a te aratásodba. Valaki más jó lenne. Küldj valaki mást! Az új ember ehelyett azt mondja: Uram, lehet hogy én lehetnék, lehet, hogy engem küldenél egy napon a te aratásodba? Kérlek! Az új ember másként beszél, úgy mint Ésaiás. Küldj engem! Azt mondanánk: te Ésaiás? Épp te mondod: küldj el engem? Kicsit korábban... nem épp te mondtad ezt? Ésa 6:5 Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim! Mikor rájöttél hol vagy azt mondtad: jaj nekem. Vagy Péter, te mondod, hogy "Parancsolj, jöjjek hozzád!"? Nem te mondtad a halfogásnál, hogy távozz tőlem Uram, bűnös ember vagyok? Nem te ijedtél meg? Péter és Ésaiás azt felelnék: én vagyok aki tudta hogy méltatlan, hogy kevés, hogy jelentéktelen vagyok, hogy nem vagyok Isten jelenlétébe való, ám épp ez Isten munkája az ember életében, hogy megtisztít, elveszi a félelmet a szégyent, a bűntudatot! Ő megszabadít egy pillanat alatt. Az Ő vére megmosott. Ha nem ismered Őt, akkor tudd, hogy Jézus érted halt meg a kereszten, hogy szabad lehess a félelemtől, egyetlen pillanat alatt! Hogy aztán azt mondhassuk: Uram, küldj el engem! Parancsolj nekem, hadd menjek hozzád! Ez az Ő csodája az életünkben.
Gondolj bele, mégis milyen lehetett?! Ha valaki itt hátul azt kiabálná: itt vagyok küldj el engem, aztán mindenki hátranézne és azt mondaná: Te? Ésaiás ott van a mennyben és mondja: engem küldj. Nagy csend. Egy ember? Itt se szabadna lennie. Nem kéne ezt látnia. Hát, látja és itt van és azt mondja: én vagyok az, küldj el engem!
A második gondolatunk, Mát 14-ből. Érdekes a görög szó, KELEÜÓ. Lenne még három másik szó ugyanerre, de nem azokat használja. Azaz nem katonai parancsot kér, nem azt kéri hogy utasítsa valamire ami amúgy is elvárható tőle, hanem egy másik szót használ, ami azt hangsúlyozza: hallani a parancsot. Péter azt mondta: hallanom kell! Mi is ezt mondjuk: hallanom kell! Ezért vagyok Istentiszteleten. Hallanom kell, hogy szól hozzám az Igéből, hogy hív és azt mondja: elküldelek, szabad vagy, felszabadítottalak. Hallanom kell, hogy azt mondja: létezik másik élet amiben járhatsz, az én kegyelmem elég neked. A hit hallásból van, Róm 10.
Megesik, hogy olyan emberek akik nagyon szeretnének hallani valamit, fabrikálnak maguknak egy hangot és azt mondják: Isten ezt mondta. Milyen érdekes, pedig homlokegyenest szembemegy a Bibliával. „Azt mondta Isten, hogy nem kell dolgoznom." „Azt mondta Isten, hogy otthagyhatom a feleségem." Hm, én mást olvastam. Érdekes, milyen összezavarodott ez az Isten! „Isten azt mondta, rendben van, hogy verem a feleségem, hogy gyűlölködöm, hogy ilyen vagy olyan vagyok." Milyen érdekes!
Tudod mi zajlik? Nem Istent hallom, hanem a saját kis piszkos szívem piszkos vágyait. Olyan könnyen gyártunk egy ilyen hangot. Ám nem erre van szükségem. „Isten azt mondta rendben van ,hogy sikkasszak." Nem! Isten igazságát kell hallanom. Gondolj bele, hogy amikor ezt csinálom, akkor visszalépek a középszerű életbe amiből Isten kihívott. Isten azt mondta: gyere ki a csónakból Péter, gyere ide hozzám! Mi ez? Szellemi járás, ahol azt mondja Isten: járj velem, a vizen, a természetfelettiben! Járj velem ezen a helyen!
Tudod mit csinálok amikor gyűlölök, amikor nem bocsátok meg, amikor hitetlenül élem az életem, amikor paráznaságban élek, amikor azt nézem amit nem kellene - akkor már megyek is vissza a középszerűbe, az átlagosba. Ott vagyok a csónakban. Mindenki mással. Nagy a tömeg. Minden nap ugyanaz. Visszamentem oda.
Amikor a tizenévesek azt mondják: most majd csinálok valami különlegeset. Aztán elmegy bulizni, elkövet egy bűntényt, berúg, belövi magát - és milyen középszerű az egész! Annyira unalmas! Olyan, mint mindenki más. Még hogy menő! Ott egy naggyon egyedi punk ... hat sarokkal lejjebb áll egy ugyanolyan. Középszerű. Esetleg egy kockafejű gyerek, olyan egyedi, annyira komolyan nyomja. Aztán három fallal, két lakással odébb van egy ugyanolyan srác. Mondjuk egy menő gyerek, a helyi menő csávó (ahogy mi mondtuk, HMCS). Ilyen csak egy van. Aha. Elmész egy faluval odébb és ott egy pont ugyanolyan menő csávó aki meg van győzödve, hogy ő ettől olyan egyedi. Holott pont olyan mint bárki más. Krisztuson kívül nincs különbség, csak Őbenne van egyediség igazán. Nem számít milyen színű a hajam, szemem, hány piercing van rajtam. (Persze, van valahol valaki akinek a legtöbb piercingje van. Aztán tévedésből valaki beviszi a MÉH-be fémhulladéknak. :-)
Érted miről beszélek? Középszerűség. Azt hiszi annyira más, mert más színű cipőfűzőt kötött be ma - „hiába, vadnak születtem, no." Nevetséges. Átlagos vagyok. Uram parancsolj, hogy jöjjek hozzád, küldj engem. Ha igen, akkor az életem más. De ehhez hallanom kell! Péter, aki mindig túl hirtelen mondott mindent, aki túlságosan gyors volt, mindig belebeszélt, amikor nem kellett volna, most pedig a megfelelő dolgot csinálja. Hallanom kell Uram téged! Ha hallak Téged, akkor tudom, hogy mehetek. Ha nem, akkor kilépek és megfulladok és majd panaszkodok, hogy Isten hibája! Nem az Ő hibája. Hanem nekem hallanom kellett volna. Amikor hallom Őt, akkor messzire tudok menni vele.
Tudod-e hogy kezdődött a GGWO, a világméretű szolgálatunk? P. Stevens kapott egy látást Istentől. Hallott. Hallotta, hogy Isten azt mondja neki: gyere. Lépj ki a csónakból és gyere! Ezért történt valami az én életemben, mert ő kilépett a csónakból.
Itt jön az ijesztő része a történetnek: Isten azt mondja: gyere. Uram kérlek hadd ne éljem az életet amit én kinéztem magamnak, a tökéletes görbét, aminek viszont a végén ott a pont amikor már csak lefelé megy minden. Van egy pont amitől már nem számít hány barátom van, mennyit gyúrok, minden lefelé fog menni. Nem akarom ezt az életet, úgyhogy kérlek Uram hívj engem! Ő azt mondja: gyere! Vagy mint Ésaiás mondja: küldj el a Te nevedben. Aztán jön ez az ijesztő pillanat - megtörtént! Jézus hívta Őt. Péter kiszállván a hajóból jár vala a vizeken.
Felismerni és azt mondani: Uram, te hívtál engem és én megyek és most kérlek Te tarts meg engem. Igen, hívott minket.
Mondd, benne van a neved a Bibliádban? Meg tudod nézni hol? Az elején? Hadd mondjak mást: mindenütt benne van! Bárhova lapozol ott van a neved. Valahányszor egy ígéretet látsz, bátorítást, vagy amikor ki vagy hívva a Biblia által, vagy amikor a szeretetről beszél ott a neved, hozzád beszél. Miért mondom ezt? Mert hallanunk kell, hogy Ő parancsol nekünk! Nem fogok hallani ha nem ismerem, nem tanulom a Bibliám, ha nincs közösségem vele. Nem fogok növekedni. Nem fogom azt mondani: kilépek a csónakból. Hanem csak ugrálok össze-vissza, pedig nem hallottam amint azt mondja: gyere! Hallanom kell.
Mikor pedig hallom, Isten arról beszél nekem, hogy az életemnek nem kell átlagosnak lenni. 1Pét 1:22 Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek; Szeretni a testvérem, letenni az életem érte, szeretettel áldozatot hozni érte. Jön az Eurocon, jönnek sokan akiknek szükségük lesz szállásra, mi vagyunk azok akik házigazdák lehetünk és azt mondhatjuk valakinek: gyere el hozzánk! Emiatt, hogy Isten hív minket és azt mondja: nem egy átlagos élet, nem egy középszerű élet. Ne éld ezt az életet, hanem szeress valakit a kényelmesen túl! Szeress valakit a középszerűn túl! Szeretlek, mert kedves vagy hozzám, szép vagy, jó fej vagy, mert akarok tőled valamit. Tudod mi ez? Középszerű. Jézus szerint: Ha csak azokat szeretetitek akik hozzátok jók, akkor olyanok vagytok mint mindenki más. Péter azt mondja: egymást, tiszta szívből, buzgón szeressétek. Nekem ez kihívás, és mindannyian ki vagyunk hívva ebben. Isten azt mondja: a te életed nem középszerű. Nem arra hívtalak el, hogy középszerű légy. Bármelyik hívő aki jár a Szellemben, a pohár víz szolgálat, bátorító szó szolgálat, egy egyszerű dolog, ám nem középszerű! Egy hívő aki hitben jár Istennel, van egy egyszerű gondolata az Igéből nap, mint nap és szolgálja a családját, bátorítja a gyerekeit, szereti a feleségét - ez a hívő nem egy középszerű életet él.
Hogyhogy? Péter csak egy büdös halász volt, a csónakba tartozott. Átlagos volt, nem volt túl okos, sem szép. Nem járt drága öltönyben, nem volt különleges. Aztán mi történt vele? A csónakon kívül járt a tó közepén. Ez az ami számít, hogy az Úrral járok, a Szellem betölt. Lehet nincs nagy csinnadratta az életemben, de hát úgysem a természetiben élsz.
Lehet hogy azt mondják rád: más is tud vicces lenni. Ha ismertél volna azelőtt akkor nem mondanád ezt. „Bárki tud ilyen hűséges lenni." Hát, ha ismertél volna azelőtt nem mondanád. Ez nálam egy természetfeletti járás. Ez nekem egy szent dolog, mert Istennel járok az Ő akaratában, Szent Szellemben, igazságban. Vannak gyönyörű dolgok az életemben, amit természetileg nem tennék. A testvérem, tiszta szívből, bugzón szeretem. Ez nem természeti. Tudom.
Pál azt mondja nekünk: miért élnél úgy, mint bárki ember? Miért élnél úgy, mint mindenki más?! Miért lennél olyan mint az összes többi ember? 1Kor 3:3. Figyelj: mindenki tud úgy élni. Amikor veszekedtek, széthúzás van a gyülekezetben, valaki hamis tanokat terjeszt, valaki ezt követi, valaki azt, nekem ő a kedvencem, akkor olyan életet élsz, mint bárki más. Elegen politizálnak odakinn. Idebenn ne tegyük, nem ez az elhívásunk. Isten azt mondja: járj a szellemben, légy áldás mindenkinek. „Ez az én pártom, a másnak meg még az evangéliumot sem mondanám el!" Ijesztő. Legyél inkább mindenkinek áldás! Járj egyszerűségben!
Eféz 4:15 az igazságot szólván szeretetben, mindenestől fogva növekedjünk abban aki a fej, Krisztusban. Mindenki tud szeretetben vagy igazságban beszélni, de a kettőben együtt, ahhoz az kell, hogy a szellemben járj. Hogy szeretettel szólj és igazsággal. Valakinek azt mondani: "Térj meg, szükséged van Jézusra vagy hagyd ott azt a bűnt, te az Úré vagy, járj vele, engedd el, dobd el, nem ér annyit! Szeretlek téged, a szívem szakad meg érted. Növekedjünk inkább Krisztusban." Ez különleges. Ez nem átlagos. Mindenki tud úgy élni, hogy növekszik derékbőségben, autó méretben, nő a jachtom, nő a bankszámlám, egyre nagyobb a kapcsolataim száma. Tudod mit? Ha ez természeti akkor lesz egy pont amíg elmegy, aztán meg nem marad semmi. A rengeteg kapcsolat: egy drága rokonom a kapcsolataiból élt és kérdeztem tőle a minap hogy van, azt felelte: már nem ismerek senkit. Eljött a pont, amikor a tőke, amit felhalmozott, elérte a végét.
Péter azonban az élete végéig járt egy ilyen módon: parancsolj, hogy hozzád mehessek! Az Úrral járt és ment Vele élete végéig. Az élete nem görbe lett ami egy idő után már csak lefelé ment, hanem amikor az Úr hívta, akkor elkezdett járni a Szellemben, és az élete a végéig egy egyenes vonal volt. Mert a Szellemben járt, és nem középszerű életet élt. Mi is ezt mondjuk: növekszem. Lehet hogy kívülről nem látszik - szegényebbek vagyunk, betegebbek - de az Úrban növekszem. Miben? Ez egy másik élet.
Gyere szállj ki a csónakból te is és megérted és nagyszerű lesz! Dániel könyvében háromszor mondja: Dánielben rendkívüli szellem volt, 5:12,14, 6:3. Miért? Mert eldöndötte fiatalon, hogy nem fog középszerű életet élni. Ha 40, 50, 60, 70 éves vagy nincs késő. Nem mondd azt, hogy én már nem, át sem tudnám lépni a csónak szélét, hanem mondd azt: Uram parancsold, hogy jöjjek hozzád! Isten megteszi. Valaki meg majd rád néz azt mondja: rendkívüli! Ez a Szellem. Az Úr Szelleme, az Ő rendkívüli Szelleme. Péter amikor vízen járt, minden rendben volt amíg együtt jártak. Mikor lett baj? Amikor Péter lenézett, és meglátta. Ez valami amire figyelmeztetnélek: Isten elhívott természetfeletti járásra. Ne töltsd azzal az időd, hogy lefelé nézelődsz folyton! Ó, én ollyan depressziós vagyok, én olyan depressziós vagyok... és megy az mp3 lejátszó a fejedben. A végén el fogod hinni, mert lefelé nézel! Ha beteg vagy, menj el az orvoshoz, imádkozz, bízz az Úrban és szedd be a gyógyszereidet! Ám ha egyfolytában a betegséggel foglalkozol akkor középszerű életet fogsz élni! Az Úr akarata nem ez.
Péter dolga nem az volt, hogy felmérje megtartja-e a víz. Egyszerűen engedelmeskedj hitben! Sok minden azért nem történik meg, mert amikor Isten azt mondja: gyere, akkor én azt felelem: Pont őt kell szeretnem?! Annyi szeretetem nincs. Isten azt feleli: "Gyere csak!". Ha pedig lépnék ebben, akkor Isten azt mondaná: itt az én erőm hozzá. Köszönöm! Tényleg megtörtént, járok a vízen.
Engedelmeskedj, szeress, szolgálj, légy egyszerű hitben! Merj járni ebben az életben! Merd azt mondani: küldj engem! Mert ez az Ő természete benned.
Az Úr (az Atya) is azt mondta: ki fogja megváltani őket? Jézus pedig azt felelte: majd én elmegyek.
Jel 22:17 a Szellem és a menyasszony mondja: jöjj. És aki hallja ezt mondja: jöjj. Kinek mondja? Hát nekem. A Szent Szellem és az egész gyülekezet azt mondja: jöjj!
Ez a gyülekezet bizonysága. Ki jöjjön? Aki alkalmas? Nem: aki szomjazza az igét jöjjön és vegye az élet vizét ingyen.
Jöjj!
Comments