Jelenések 1,5
ELSŐSZÜLÖTT A HALOTTAK KÖZÜL
Tegnapi igetanulmányozásunk alkalmával mai címünket úgy jellemeztük, mint a jelenre vonatkozó kijelentést. Az Úr él, és élve is marad. Ez különbözteti meg az Urat mindazoktól, akik Őelőtte feltámadtak.
Emlékezhetünk arra a három emberre, akiket az Úr feltámasztott a halottak közül. A naini özvegyre, Lk 7, hatalmas gyászt hozott egyetlen fiának elvesztése, amely a családban már a második haláleset volt, de ez nemcsak gyászt jelentett, hanem a jövőjével és megélhetésével kapcsolatos bizonytalanságot is. Jairus számára, Mk 5 és Lk 8, tizenkét éves leánya elvesztése nagy szomorúságot jelentett volna, egy korán megszakadt fiatal élet miatt érzett szomorúságot. Lázár esetében, Jn 11, ugyanezt, a barát és családtag elvesztése miatti szomorúságot tapasztaljuk. Mindezek az esetek Krisztus feltámadásának különböző szempontjait szemléltetik. Ő megszűntette a jövővel kapcsolatos bizonytalanságot, és biztosított bennünket, hogy "Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt", 1Tesz 4,14.
Bár mindezek feltámadtak, ők ismét meghaltak. Mai címünk arra utal, hogy az Úr időben első. Ő az első azok közül, akik úgy támadtak fel, hogy többé már nem fognak meghalni. Mivel azonban Ő az elsőszülött a halottak közül, biztosak lehetünk abban, hogy mások is követni fogják Őt. Ő a biztosíték arra, hogy a hívők reménysége teljes egészében beteljesül.
Mai címünk az időbeni elsőségen túl rangbéli elsőségre is utal. Az Ő feltámadása azt jelenti, hogy a halál kötelékeit örökre maga mögött hagyta. Az Ő feltámadása az Ő állításai valóságának bizonyítéka volt. A keresztyénség egyediségét Krisztus feltámadásának ténye adja! Ő az, akinek mondja magát! Feltámadása azonban munkája bevégzettségének igazolása is. Krisztus feltámadása Golgotán bemutatott áldozata teljességének és elfogadhatóságának kinyilatkoztatása is. Senki más sincs, akihez Isten így szólt volna: "Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem", Zsid 1,13. Feltámadása keresztjének győzelmét is szemlélteti. A sátáni erők minden gonoszságukban felsorakoztak ellene. Az emberek azt gondolták, hogy az Ő vereségét és halálát látják. Három nappal később azonban az angyal így szólt: "feltámadt", Mt 28,6. Negyven nappal később pedig felemeltetett a dicsőségbe. Micsoda feltámadás! Lerázta magáról a halál kötelékét mindörökre. Olyan testben támadt fel, ami alkalmas a mennyei közegben való lakozásra.
Jel. 1.5 és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől,