Márk 6,1-6
MÁRIA FIA
Amikor az angyal Máriával közölte az Úr Jézus születését, valószínűleg igen meglepődött, hogy ő van kiválasztva arra, hogy a Messiás anyja legyen. Mit sem tudott arról, hogy neve örökre összekapcsolódik majd azzal a szeretetre méltó személlyel, aki a mennyből jött le!
Ahogyan kezdett megvilágosodni előtte, hogy mi történik, nem kétséges, hogy eltűnődött a nevek sokaságán, amelyet használtak, hogy leírják ezt a gyermeket; Isten Fia, Krisztus, Jézus, Immánuel, a zsidók királya, Fejedelem, a Magasságos Fia, Dávid Fia, Úr, az üdvösség Szarva, Hajnalhasadás a magasságból, Üdvözítő, Izráel vigasza. Minden leírás szólt a jelleméről, fennkölt helyzetéről, a munkáról, amit végezni fog, és személyiségének sokféle más szempontjáról. Mária mélyen gondolkodó ember volt, és fontolgatta a dolgokat, amelyeket látott és hallott, Lk 2,19.
Egy név bizonyára minden másnál inkább állandóan megállította és csodálkozással töltötte el - a Mária Fia. Ez a csodák csodája. Ő volt Mária elsőszülöttje, de Ő volt az Isten Fia is. Mária hordozta a méhében, de Ő az örök múltból jött a Földre. Mária tejével táplálkozott, de Ő volt a világmindenség teremtője, és az, aki fenntartja a mindenséget. Mária gondozta és védte Őt, pedig Ő volt a "Mindenható Isten". Egyedül Mária, mint anya, tudta, mennyire féltette és aggódott a biztonságáért. Minden anya aggodalmaskodik ilyen gondoskodó módon. Gyermekük drága védelemre szorul. Hogyan érezhetett Mária? Neki az élő Isten Fiáról kellett gondoskodnia. Bizonyára nagy figyelmet fordított rá! Futó pillantást vethetünk a szívében lévő félelemre, amikor ő és József elveszítették a gyermek Jézust tizenkét éves korában, amikor elhagyták Jeruzsálemet. Ezt mondta: "apád és én nagy bánattal kerestünk téged", Lk 2,48. Majdnem valóra váltak legrosszabb félelmei.
Ahogyan Márk evangéliuma 6. fejezetében olvassuk, lehet, hogy az emberek azért gondoltak rá úgy, mint Mária Fiára, mert József meghalt, és Jézus volt már az ács?
Üdvözítőnk megfelelt mindazoknak a címeknek, sőt messze többnek, mint amelyeket fent részleteztünk, de emberré lett, és Személyének minden dicső címén túl Mária Fiaként is megemlékeznek majd róla. Ha nem lett volna Mária Fia, nem lehetett volna az Üdvözítőnk.
Mk. 6.3 „Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne.”