Skip to main content

04.12 ÚR Isten

Dátum: 
2018.04.12

Ézsaiás 40,9-10

ÚR ISTEN

   Az Úr Isten nevet (héberül: Adonaj Jahveh) Ézsaiás ugyan több mint hússzor használta, de csak akkor használják, amikor a legfőbb tiszteletet kívánják kifejezni. Ez nem ugyanaz a név, amelyet az 1Móz 2-ben Ugyancsak "Úr Istennek" fordítottak, de olyan név, amely hordozza mind a tekintélyt, mind a tulajdonjogot az első "Úr" szóban, a második szóban pedig, amelyet "Istennek" fordítottak, a szerető közösséget. Amikor meghallották, 9. v., hogy itt van Istenetek, a jó hírek hatására az Úr Isten felé fordultak.
   A boldogító hírek, úgy tűnik, a Sion ormáról és Jeruzsálemből jönnek. Ők a boldog evangélisták, akik hirdetik, hogy Istenük megjelent közöttük. Mint tudjuk, az itt leírt valaki az Úr Jézus, aki nem egy galileai munkás öltözetében, hanem most már hatalmas erővel halad keresztül Izráel országán. Micsoda jó hírek ezek! Ezt fogják mondani: "Itt van a mi Istenünk, benne reménykedtünk, hogy megszabadít minket." Ézs 25,9; V. ö. 26,8. Mint a vízfodrozódás egy tavacskában, az evangélium először Júda városaiban terjed, 9. v., azután pedig a Föld minden részén, 66,19.
   Figyeljük meg, mennyire Krisztusról beszélnek ezek. Manapság minden evangéliumhirdető tanulja meg, hogy helyesen beszéljen Krisztusról. Az Úr Istent jellemzi, hogy kétszer halljuk: "Íme" (Károli). Most eljövetelének jellege és eljövetelének következményei kerülnek előtérbe. Az Úr Isten mint Hatalmas jön el, karja uralkodik. Akkor ki lehet ellene? Kik tanácskozhatnak Őellene? Az evangélium, amelyet mi hallunk, még nem hangzik a júdeai dombokon át, és nem is fog, amíg a Föld meg nem ismeri a megpróbáltatás rettenetes óráját, Jel 3,10. Amikor az Úr Isten eljön, előtte lesz a jutalom és a megtorlás az elszámoltatásnak azon a nagy napján, amelyet a világ meg fog ismerni; lásd, Mt 25,31-46. Az ítéletnek ezt a napját ne keverjük össze azzal, amely a Jel 20,11-15-ben van leírva, amely ezer esztendővel később lesz majd, mint ez az esemény, amelyről Ézsaiás prófétált, vö.: Jel 20,7-10.
   Ránk, akik bízunk az Üdvözítőben, ránk van bízva Isten kegyelmének evangéliuma, amelyet el kell vinnünk a Föld minden részébe. A megdicsőült Krisztus által hirdetjük a bűnbocsánatot, Csel 13,38. Prédikáljuk ezt azzal a sürgősséggel, amely az Ézs 40,9-10 prédikátorait jellemzi!

Ézs. 40.9 „Magas hegyre menj föl, ki örömhírt viszel Sionnak, kiálts erős hangon, ki örömhírt viszel Jeruzsálemnek! Kiálts, ne félj! Mondd Júda városainak: Itt van Istenetek! 10 Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott.”