Zsoltárok 7,1-18
FELSÉGES ÚR
Dávidot hamisan vádolták. Bizonyos volt a vádakkal szembeni ártatlanságában. A 4, és 5. vers arra enged következtetni, hogy megvesztegetéssel és árulással vádolták. Ő azonban mindig becsületesen és nagylelkűen járt el még ellenségeivel szemben is; például, amikor megkímélte Saul életét. Joábnak azonban sohasem felejtette el, hogy könyörtelenül semmibe vette azt a kívánságát, hogy kímélje meg Absolont.
Másrészt viszont ellenségei egészen mások. Kegyetlenek, mint az oroszlán. A 15-17. versek mutatják, hogyan agyalnak ki alattomos és körmönfont csapdákat Dávid számára.
Hogyan lehet Dávid ennyire biztos, hogy ellenségei fognak beleesni a verembe, amelyet neki ástak? Vagy, hogy erőszakos terveik visszahullanak majd saját fejükre? A választ először is abban kell keresnünk, hogy Dávid egyszerűen, de szilárdan bízott saját ártatlanságában. Még fontosabb azonban az a bizodalma, hogy ügye, amelyet letett Isten kezébe, igazságosan lesz majd megítélve.
Biztonságos helye Istenben van: "benned találok menedéket" (angol széljegyzet). Isten parancsolta (vagy talán "kijelölte") az ítéletet. Isten igazságos bíró, 12. v. Isten tevékeny lesz az igazságtalanok megbüntetésében, 12-13. v.
Különböző időpontokban Dávid hatalmas ellenségekkel találta szembe magát. Mint fiatalember, oroszlánnal és medvével viaskodott, de hűséges volt a nyájához, és az Úr megszabadította. Amikor Góliát gyalázta az élő Isten seregeit, Isten megszabadította Dávidot a hatalmas ellenségtől. Saul hatalmasabb volt, mint Dávid, amikor őt üldözte, de az Úr megszabadította tőle. Absolon tehetséges és áruló volt, de az Úr megszabadította Dávidot. Dávid beszél a saját igazságáról, 9. v.; a 18. versben az Úr igazságáról beszél. Ez erős alap a bizalomhoz, mert az, akiben bízik, "a felséges ÚR".
Mózes 1. könyve 14. fejezetében Ábrahám sikeres csatából visszatérve fáradt és gyenge volt. Találkozott a felséges Isten papjával, Melkisédekkel, aki megadta neki a szükséges erőt. Találkozni készült egy rosszban sántikáló ellenséggel, Sodoma királyával, és szüksége volt "a felséges Isten" legfőbb hatalmára. Így mi is a gyengeség idején kegyelmet találhatunk segítségül, Zsid 4,16.
Zsolt. 7.2-18 Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözőmtől, és szabadíts meg engem, Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító. Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben. Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet: Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsőségemet. Szela. Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet! És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba. Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint! Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erősítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket. Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívűeket. Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik. Ha meg nem tér a gonosz, kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt. Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait. Ímé, álnoksággal vajúdik a gonosz, hamisságot fogan és hazugságot szül. Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált. Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az ő erőszakossága. Dicsérem az Urat az ő igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének.