1Mózes 14,18-20
MAGASSÁGOS ISTEN
Elõször a Melkisédekkel kapcsolatos eseményben említi a Szentírás (rev. Károli). Õ az elsõ pap. Elõször fordul elõ együtt a kenyér és a bor, amikor õ hozza ezeket, és itt találkozunk elõször a "Magasságos Isten", vagyis "El Elyon" címmel.
Ez a cím nem gyakori, de ahol szerepel, segít megérteni nekünk a jelentõségét. Mózes csak három alkalommal használja írásaiban. Itt, a jelenlegi igehelyünkön, aztán Bálám próféciájában, amelyet Moáb királyának adott, valamint Mózes énekében Istennek a nemzetek feletti uralmával kapcsolatosan. A szövegkörnyezet minden egyes alkalommal nemzeteket és fõleg királyokat említ. Valójában az 1Móz 14 tartalmazza a Szentírásban az elsõ említést is királyokról. Ebben a szakaszban tíz szerepel belõlük. Egyébként a címet sokszor alkalmazzák a zsoltárokban, gyakran éppen Dávid, a legnagyobb izráeli király. Ézsaiás egyszer használja, hogy leírja Lucifer lázadó szavait, aki a "nemzetek minden királya" fölé kívánt emelkedni, Jeremiás pedig kétszer használja, amikor Izráelt a legnagyobb pogány király, Nebukadneccar fogságba vitette. Talán a legtanulságosabb Dániel, aki ezt az embert "királyok királyának" nevezi, és a címet tizenháromszor alkalmazza.
Amit ebbõl a címbõl világosan megtanulunk, az az, hogy tekintet nélkül emberek vagy angyalok rangjára, õk mind alá vannak vetve annak, aki messze felettük áll. Legyen az Ábrahám, Dávid, Lucifer, Nebukadneccar, Belsazár vagy Dániel próféciájának Antikrisztusa, mindnyájuknak meg kell tanulniuk, hogy van egy hatalom, amely messze felettük áll, és "hatalma van a Magasságosnak az ember királyságán", Dán 4,14 (Kecskeméti István ford. Kolozsvár, 2002).
Milyen áldás volt Ábrahám számára megérteni, hogy ennek a Magasságosnak gondja van az emberekre! Papja, Melkisédek, Sálem királya valójában pogány - és nemcsak pogány, hanem lakóhelyébõl ítélve a megátkozott Kánaán leszármazottja. Ennek dacára "nagyobbnak" van tartva Ábrahámnál, mert király és "a Magasságos Isten papja".
Mint "papok királysága", mi is közösségben vagyunk a Magasságossal. A Patmoszon lévõ Jánoshoz hasonlóan, nemzetének romlása közepette, és a hét gyülekezet között, akik lehettek gyengék vagy vétkesek, elbátortalanodhatunk személyes, nemzeti, vagy akár gyülekezeti helyzetünkben. Ne feledjük el, hogy, "egy trónus állt a mennyben, és a trónuson ült valaki", Jel 4,2. Hamarosan hallhatjuk tõle, hogy "jöjj fel ide".
1 Móz. 14.18-20 Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala. És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől. Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből.