Igehely (történet): Lk 18,9-14; Mt 6,9-15. Farizeus és a vámszedő imája; Milyen ima kedves az Istennek?
Aranymondás: Zsolt 51,19 Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!
Óracél: Lássák meg, hogy milyen szív kedves Isten előtt.
Központi üzenet: Isten a szíved állapotát nézi
Bibliai történet:
Lk 18. 9 Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta: 10 „Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. 11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. 12 Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. 13 A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek. 14 Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”
Ketten (kétféle ember, sokan mentek fel a templomba) mentek fel, a különbség, ahogyan elmentek.
Nem igazán a farizeusról, vagy a vámszedőről szól, hanem Istenről.
Milyen Isten-képük van (és nekünk?) – ez a fontos!
Farizeus: be kell számolnia a tetteiről Istennek, Ő ezt meg (kell) hallgatja (ha nem tudná, beszámol róla, biztos, ami biztos - figyelmezteti). Az enyémből (szereztem) tizedet adok. Irányzat: Az ember felől megy Isten felé (vallás): én beszámolok, Ő meghallgat, igazolja: Igen/nem, vállon vereget, megjutalmaz.
Vámszedő: minden csak Isten felől jöhet hozzám. Nem mondja: én, én, én… hanem: TE, légy irgalmas… Megtértél vs. megtérített-e Isten. Letetted-e bűneidet vs. „Te levetted rólam bűneim terhét”(Dávid, Zsolt 32,5)
Nem mindegy: azt vallom, le tudom tenni, meg tudok szabadulni, vagy Isten el tudja venni, légy irgalmas nékem, bűnösnek.
Távol áll meg - tudja, Isten jöhet közel (nem én közelíthetek). Jézus: elközelített az Isten országa…
Farizeus azt akarja: Isten hallgassa meg őt, Vámszedő: Isten cselekedjen
Tele van vele a Szentírás: Dicsérjétek az Urat, mert örökkévaló az Ő kegyelme. Mert kegyelmes az Úr. Mert könyörülő, hosszútűrő. Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Nem az én imádságomon múlik a bűnbánat vagy bűnbocsánat, hanem Isten irgalmán.
Miért szép még ez az ötszavas imádság? a vámszedő tudja, hogy Isten irgalmas lehet, de ez nem jár automatikusan. Neki nem kötelessége! Ő azt mondta: könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek irgalmazok. Ebben benne van a hit, benne van a bizalom. Tehát te irgalmas lehetsz, te megbocsáthatod. Mi van abban, hogy Istent szólítja meg? Az, hogy csak Isten lehet irgalmas.
Hit kell ehhez: Ő az, Aki kész és képes könyörülni, irgalmazni, megbocsátani.
Nem mondható csak úgy, hogy ez a farizeus dicsekszik a maga kiválóságával, a maga erényeivel, a vámszedő pedig a bűnét vallja meg az Isten előtt. Ez a farizeus tulajdonképpen hálát ad Istennek. Hálát ad azért, hogy megőrizte őt az Isten rengeteg sok ocsmány bűntől, ami van ebben a világban. Hálát ad azért, hogy megtartotta Isten az ő életét, megtartotta a hitnek, az engedelmességnek, az Istennek való szolgálatnak az útján.
És hogyha a vámszedőt, (általában a bűnvallást) nézzük, sajnos abban sincs mindig igazán alázat. A bűnvalló imádság sem egyenlő mindig az alázattal. Van olyan jelenség is, amit így kellene neveznünk: vámszedői gőg. Tehát amikor valaki folyton, folyton arról beszél, hogy ő ilyen bűnös, meg ő olyan bűnös. Folyton csak a saját nyomorúságait emlegeti, azt gondolván, hogy így tetszik jobban az Istennek és így lehet - bocsánat - jobban felvágni az Isten előtt. Tehát az alázatnak ez a gőgje, ez az, amikor valaki érdemnek tekinti a maga bűnbánatát. Amikor valaki kérkedik a saját maga hitványságának a tudatában.
Hálát adok néked Istenem, hogy én nem vagyok olyan beképzelt, mint például ez vagy amaz a farizeus. Látod Isten, én alázatos vagyok. Látod, Isten, én bűnös vagyok, én semmirevaló vagyok, én ezt nagyon jól tudom.
Az alázatnak is lehet gőgje (kérkedő alázat, kirakatbűnbánat)
Sok Istent kereső embert riasztott ez el.
Hol a különbség e két ember között? Hogyha a vámszedő is lehet gőgös és a farizeus is lehet alázatos?
Mindkét ember imádkozik, az Isten házában imádkozik. Mindkét ember hálákat adva imádkozik.
Vámszedő: kérés formájában fejezi ki az imádságát, de mégis hálát ad azért, hogy az Isten kegyelmes Isten. És hogy még egy olyan semmirevaló, igazán hitvány ember is, mint ő, odajárulhat egyáltalán az Isten elé.
Farizeus: hálát ad, hogy Isten nagy dolgot cselekedett az ő életében. S hogy megtartotta őt a hitben, meg az engedelmességben, az Isten törvényének való engedelmességben, az Isten törvényében való járásban.
Sokan csak kérnek Istentől – imapánik…
Aki már hálát is tud adni, neki maga az Isten a fontos, a Vele való kapcsolat. Az Isten békessége és az Isten dicsősége.
Mi a különbség a két ember között, ami miatt mégis Jézus az egyiket elfogadja, a másikat pedig elveti?
Kihez mérik magukat: farizeus: másik emberhez, vámszedő: Isten igazságához (nekem a bűnösnek)
Légy irgalmas: Bűnös vagyok, Valakinek fizetnie kell (igazság megköveteli), Jézus fizetett.
Nemcsak farizeus, vámszedő van itt, hanem Jézus Krisztus áll a középpontban, a töviskoronás Király, az átszegezett Messiás. Az, Akihez az Atya irgalmatlan volt, hogy hozzánk irgalmas lehessen.
Ezért megy el „megigazulva” a vámszedő.
Mt 6. 9 „Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, 10 jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; 11 mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, 12 és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; 13 és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.”
Ézs 57. 15 Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.
Beszélgetés / játék: Mondjuk el a fiataloknak a példázat vallási és kulturális hátterét: kik voltak a farizeusok és a vámszedők, milyen életmódot folytattak. Beszéljük meg, hogy mi a különbség a két ima között. A vámszedő miért ment haza megigazulva? Miért hallgatta meg Isten az imáját?
Alkalmazás: Beszélgessünk arról, hogy mi az ima valójában, mi a célja. Beszélgessünk arról is, hogy mi nem pl. nem bevásárló lista átnyújtása Istennek, nem követelőzés. Fontos, hogy milyen a hozzáállásunk, a szívünk Isten felé. Az őszinte, bűnbánó szív kedves Istennek. Az ima az Istennel való őszinte, személyes kapcsolat.
Kézművesség: Mindenki gondolja át, majd írja le egy papírra, hogy miből áll valójában egy imája.
Comments