Igehely (történet): Saul bűne és elvetése 1Sám 15
Aranymondás: 1Sám 15,22 Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!
Óracél: Saul példáján keresztül lássák meg a gyerekek, hogy az emberektől való félelem rossz döntésekhez vezet.
Központi üzenet: Istennek kell inkább engedelmeskedni, sem mint embereknek.
Bibliai történet: 1Sám 15 Saul bűne és elvetése
1Sám 15. 1 Egyszer ezt mondta Sámuel Saulnak: Engem küldött az Úr, hogy népének, Izráelnek a királyává kenjelek. Most azért hallgass az Úr beszédére. 2 Ezt mondja a Seregek Ura: Számon tartom, hogy hogyan bánt Amálék Izráellel, hogy útját állta, amikor kijött Egyiptomból. 3 Most azért indulj, verd le Amálékot, és irts ki mindent, amije van! Ne kíméld, hanem öld meg a férfiakat és a nőket, a gyermekeket és a csecsemőket, az ökröket és a juhokat, a tevéket és a szamarakat! 4 Ekkor mozgósította Saul a hadinépet, és megszemlélte Teláimban: kétszázezer gyalogost és tízezer embert Júdából. 5 Amikor Amálék városáig hatolt Saul, lesbe állt a folyó völgyében. 6 De a kénieknek ezt üzente Saul: Menjetek el innen, távozzatok el az amálékiak közül, hogy titeket is ki ne irtsalak velük együtt, mert ti szeretettel bántatok Izráel fiaival, amikor kijöttek Egyiptomból. Erre eltávoztak a kéniek az amálékiak közül. 7 Saul pedig vágta Amálékot Havílától egészen a Súrba vezető útig, amely Egyiptommal szemben van. 8 Agágot, Amálék királyát élve fogta el, de az egész népet fegyverrel irtotta ki. 9 Saul és népe azonban megkímélte Agágot, meg a juhoknak és marháknak a legjavát, azaz a másodellésüket, meg a bárányokat és mindazt, ami szép volt. Ezeket nem akarták kiirtani, hanem csak a hitvány és értéktelen jószágot semmisítették meg. 10 Akkor így szólította meg Sámuelt az Úr: 11 Megbántam, hogy királlyá tettem Sault, mert elfordult tőlem, és nem teljesítette, amit meghagytam neki. Sámuel haragra gerjedt, és egész éjjel jajgatott az Úr előtt. 12 Reggel korán fölkelt Sámuel, hogy találkozzék Saullal. De ekkor azt jelentették Sámuelnek, hogy Saul Karmelbe érkezett, és ott emlékoszlopot állított magának. Azután megfordult, továbbment, és lement Gilgálba. 13 Amikor Sámuel Saulhoz érkezett, ezt mondta neki Saul: Az Úr áldottja vagy te! Teljesítettem, amit az Úr meghagyott.
Hazudik
14 Sámuel azonban megkérdezte: Akkor mi az a juhbégetés, amely a fülembe jut, és az a marhabőgés, amit hallok? 15 Saul ezt felelte: Az amálékiaktól hozták azokat, mert megkímélte a nép a legszebb juhokat és marhákat, hogy Istenednek, az Úrnak áldozza. De a többit kiirtottuk.
Itt is hazudik
16 Akkor ezt mondta Sámuel Saulnak: Hagyd! Majd én megmondom neked, hogy mit mondott nekem ma éjjel az Úr. Saul így felelt: Beszélj! 17 Sámuel ezt mondta: Milyen kicsiny voltál a magad szemében, és mégis Izráel törzseinek a fejévé lettél, Izráel királyává kent téged az Úr! 18 Azután ezzel a megbízással küldött utadra az Úr: Menj, és irtsd ki a vétkes amálékiakat, harcolj ellenük, míg csak nem végzel velük! 19 Miért nem hallgattál az Úr szavára? Miért estél neki a zsákmánynak, és miért követtél el olyat, amit rossznak lát az Úr? 20 Saul ezt felelte Sámuelnek: Hiszen hallgattam az Úr szavára, és eljártam abban a megbízatásban, amiért elküldött az Úr: elhoztam Agágot, Amálék királyát, az amálékiakat pedig kiirtottam. 21 A nép azonban elvette a zsákmányból a kiirtásra szánt juhok és marhák javát, hogy feláldozza Istenednek, az Úrnak Gilgálban. 22 Akkor ezt mondta Sámuel: Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél! 23 Olyan az engedetlenség, mint a varázslás vétke, és az ellenszegülés, mint a bálványimádás. Mivel te megvetetted az Úr igéjét, ő meg elvetett téged, és nem leszel király! 24 Saul így felelt Sámuelnek: Vétkeztem, mert megszegtem az Úr parancsát és a te beszédedet. Mert féltem a néptől, és hallgattam a szavára. 25 De bocsásd meg ezúttal vétkemet, és jöjj vissza velem, hogy leboruljak az Úr előtt! 26 Sámuel azonban ezt mondta Saulnak: Nem megyek vissza veled, mert te megvetetted az Úr igéjét; az Úr meg elvetett téged, és nem maradsz Izráel királya. 27 Ezzel Sámuel sarkon fordult, és menni készült. De Saul megragadta a köpenye szélét, úgyhogy leszakadt. 28 Ekkor így szólt hozzá Sámuel: Így szakítja el tőled az Úr a mai napon Izráel királyságát, és másnak, nálad különbnek adja. 29 Izráel fenséges Istene nem hazudik, és nem is bán meg semmit, mert nem ember ő, hogy megbánjon valamit. 30 Ő pedig ezt mondta: Vétkeztem, de azért add meg nekem a tiszteletet népem vénei és Izráel előtt! Jöjj vissza velem, hogy leboruljak Istened, az Úr előtt!
Eltávolodott Istentől, Saul válaszából igazi bűnbánat helyett inkább a tekintélyféltés szólalt meg.
31 Ekkor megfordult Sámuel, követte Sault, és Saul leborult az Úr előtt.
Gőgjében csak saját magára gondolt, a maga dicsőségére. Szégyenkeznie kellett volna, ha Sámuel így hagyja el.
Sámuel bölcsen cselekedett, hiszen a királyról volt szó, és elkísérte Sault a szent helyre. Saul leborult az Úr előtt, amivel csupán a látszatot kívánta fenntartani a nép felé. Lelkében nyoma sem volt a töredelemnek!
Sámuel ezután saját kezűleg számolt le Agággal. Már ez is megszégyenítő lehetett Saulra nézve, hiszen a harcos király helyett az öreg próféta hajtotta végre a véres ítéletet.
32 Azután ezt mondta Sámuel: Hozzátok elém Agágot, Amálék királyát. Agág odament hozzá bilincsbe verve, és azt gondolta Agág: Biztosan nem a keserű halál vár. 33 De Sámuel így szólt: Ahogyan gyermektelenné tett asszonyokat a kardod, úgy legyen gyermektelenné anyád az asszonyok között! És felkoncolta Sámuel Agágot az Úr előtt Gilgálban. 34 Ezután elment Sámuel Rámába, Saul pedig hazament Saul Gibeájába. 35 Sámuel nem is látta többé Sault holta napjáig; de bánkódott Sámuel Saul miatt, mivel megbánta az Úr, hogy Sault Izráel királyává tette.
Beszélgetés / játék:
- Mit parancsolt az Úr Saulnak?
- A király maradéktalanul végrehajtotta az Úr parancsát?
- Mit nem tett meg? Miért?
- Mi volt erre az Úr válasza?
Alkalmazás:
- Féltél már emberek véleményétől?
- Volt-e olyan, hogy ezért nem azt tetted, amiről pedig tudtad, hogy helyes?
- Saulnak fontosabb volt az emberek véleménye, mint Isten akarata és a Neki való engedelmesség. Amit Isten rábízott, azt nem végezte el. Ezzel rossz döntést hozott, aminek súlyos következményei lettek az életére nézve.
- Mondjunk példákat a gyerekeknek a saját életünkből, illetve engedjük, hogy ők is megosszák az ilyen irányú tapasztalataikat.
Jegyzetek:
Amálékiak: Ők voltak azok, akik megtámadták az Egyiptomból menekülő Izráelt (2Móz 17,8–16). A 2Móz17,14-ben olvassuk: „Vésd Józsué emlékezetébe, hogy Amáléknak még az emlékét is eltörlöm az ég alól!” Az Úr harca Amálek ellen nemzedékről nemzedékre tartott, amiről a 2Móz 17,16 szól: „Mivel kezet emelt az ÚR trónusára, harcolni fog Amálék ellen az ÚR nemzedékről nemzedékre.” Ez most Saul által teljesedik be.
Comments