Az előző téma az újjáéledő Római Birodalom volt. Szándékosan nem szoktam túl mélyen Igére hivatkozni. Nem próféciamagyarázat az előadás témája, hanem inkább csak egy rendszer, ami nyílván próféciákból épül fel. Viszont mindennek, amit elmondok, és mindennek, amit hiszek, amit látok, annak igei alapjai vannak.
Az újjáéledő Római Birodalom is egy igei alapú prófécia. Dán 2-ben lehet róla olvasni. Aztán végig az összes dánieli rész ezt egészíti ki, vagy ezt építi fel.
Arra gondoltam, hogy most egy puzzle-szerűen összerakott képet mutatnék. A Biblia előrevetített egy képet, és az puzzle elemekből áll. A mai korban egészen komplett elemeket meg lehet találni szinte készen, illetve vannak közöttük olyanok, amiket már egymás mellé lehet illeszteni. Egyre kevésbé izgat minket, hogy mekkora lefedetlen, mert a lefedett rész is bőven elég ahhoz, hogy az ember meglássa valamennyire a nagy képet, és levonja belőle a következtetéseket.
Az előadássorozatnak az volt a célja, hogy önmagunk miatt is - akik bár tudjuk, hogy honnan jöttünk és hová megyünk, nem árt tudni milyen időszakban élünk -, de leginkább a minket körülvevő emberek, akikkel az életünket együtt töltjük, és a világ népei miatt nagyon jó tudni dolgokat. Egyszerűen azért, mert egy olyan rendszerben, egy olyan világban élnek, amit leginkább ők sem ismernek, és amik hatnak rájuk, és kialakították a meggyőződéseiket, a hitüket, azok nagyon mély és régi törvényszerűségek alapján születtek, és azon nyugszanak. Ez volt a cél és most is az a cél.
A sorozat befejeztével akkor volt értelme az egésznek, ha a gyakorlati életedben tudod ezt kamatoztatni magad és más emberek hasznára. Ha csak az agyunk tágul tőle, akkor is talán volt értelme, mert barátkozunk a felelősség kérdésének a gondolatával talán jobban, és az tud inspirálni. Ha ember tudja, hogy ég a ház, akkor kibújik a takaró alól.
Néhány puzzle.
1) Az újjáéledő Római Birodalomról Dániel prófétált.
Az aranyfejű szobor próféciában két részre bontja a lábat. Van egy vas lábszár-rész, és van egy lábfej az ujjakkal, ami szintén vas, de van már benne cserép is. A próféta egynek látja a kettőt, de a gyakorlatban - mint a lábunk is egy szerv részei -, de külön funkciói vannak. A lábfej folytatódik a lábszárból, egy anyagú, egy lényegű vele, viszont ötvöződik egy cseréppel, egy más jellegű anyaggal. Beszél Dániel ott arról, hogy ezek mit jelentenek. Persze csak olyat mond, amit az ember abban az időben nem igazán értett. Ha eljön a kijelentés ideje, akkor elkezdhetjük érteni, hogy mit jelent.
A második prófécia, az újjáéledő Római Birodalom - az elmúlt alkalommal beszéltem erről -, úgy gondolom bizonyított tény. Az Európai Unióban megvalósult. Ez nem egy lezárt, de már eléggé megvalósult fejezet ahhoz, hogy kimondhassuk: igen, a Római Birodalom elért ebbe a szakaszába.
Dániel úgy beszél erről a próféciáról, mint a végidőknek, sőt a legvégső időknek a jele. Ennek a próféciának a vége az, hogy miután leírta ezt a szobrot, azt mondja, hogy jön egy kis kő a mennyből, és érintés nélkül leüti ezt a szobrot, és az elpusztul. Onnantól fogva örök királyságot vesz a Földön a kő - Krisztus.
Dán 2:32-35 32Annak az [álló]képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből, 33Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának. 34Nézed vala, amíg egy kő leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat. 35Akkor eggyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kő pedig, amely leüté az állóképet nagy heggyé lőn, és betölté az egész földet.
Nem azt mondja, hogy a történelemnek ez olyan része lesz, ami kicsit megváltoztatja a dolgokat, vagy hogy jó nagyot durran a szobor, aztán majd feláll egy másik, hanem azt mondja, hogy ez lezárja a történelem világi uralmi rendszereit örökre és végérvényesen.
Jelenések könyve szintén beszél erről a millennium, az ezer éves országlással kapcsolatban, Jel 20. A lejövő kis kő megalapozza az örökkévaló királyságát, és onnantól fogva rezzenéstelenül véghez is viszi. Már nem lesz rajta törés. A Sátánt, a nagy ellenséget is elengedik az angyalok a megkötözöttségéből. Ő összeszedi a királyokat, nekimegy Krisztusnak és a szentjeinek, de Krisztus a szavával eltörli.
Az Ige ennyit emlékezik erről a hatalmas erőről, hogy Jézus Krisztus egy szavával eltörli. Ez a giga-próbálkozás, a legnagyobb szellemi és fizikai, hadászati próbálkozás, mégis az Ige egy mondattal elintézi, Krisztus a szavával eltörli. A dánieli prófécia - az angyal mondja is - a végidőről szól, egészen az idők végezetéig.
2) Izrael állam létrejötte.
Ez 36:24 És fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és beviszlek titeket a ti földetekre.
Több prófécia van, ez az egy is elég. Megtörtént. Izrael állam megalakult, és kitörölhetetlenül ott van a térképen.
Nagyon sok prófécia hangzott el így a végidőkről, és sokan látták már annak korábbi beteljesedését, de mindig ott van valahol Izrael a próféciák között. Izrael, mint választott nép, akikhez Isten az idők végén visszatér. Izrael állam megszületése új perspektívába helyezte a próféciákat. Ma már jobban lehet látni, hogy a többi prófécia valójában mit jelent a mai korban, mint pl. ezelőtt 200 évvel.
3) A puzzle-ban van még egy fontos elem, az pedig az arab világ. Isten tett egy „felelőtlen ígéretet" Ismáel édesanyjának: Ábrahám miatt megáldom Ismáelt is, nagyon nagy néppé teszem. Ha ezt lefordítjuk a mai korra, akkor ez azt jelenti igazából, hogy az arab világ a világgazdaság kulcsa.
Függetlenül attól, hogy sátorokban laknak, és sok esetben primitíveknek tartjuk őket, de Isten alattuk „felejtett" egy olyan olajréteget, amelyből igazán az egész fejlett világ létezik, és a teljes politikai-, gazdasági-, katonai erőegyensúly az ismáeli áldáson alapszik. Ha szeretnéd megkerülni Ismáelt - az iszlámot, az arabokat -, akkor találj fel új energiaforrást. Nagyon fontos tényező.
4) Ír a Biblia a Jelenések könyvében, és máshol is egy ún. Góg-Magóg háborúról. Nem célom ezt a próféciát mélyebben magyarázni, de van benne két érdekesség. Az egyik az, hogy kijelenti, hogy lesz ilyen, mégpedig a végidőkben. Nagyon fontos háború lesz. Máshol ír Góg és Magóg nemzetségéről.
Egy helyen, még az Ószövetségben leírja pontosan a népeket, Ezék 38, a végén csak annyit ír róla, hogy Góg-Magóg háború, ahol elindulnak ezek a fejedelmek, és megtámadják Isten választott népét, tehát Izrael ellen mennek. Lesz az armageddoni csata, ahol erről nagyon részletesen beszél (az egy újabb hosszú sorozat lehetne).
A jelenségről szeretnék most beszélni. Utánakerestem azoknak a népeknek. Sok más teológus - aki az életét ennek szentelte, ez a szakmája, az ajándéka, a küldetése - megnézte, hogy mi lett azokkal a népekkel a néprajzban a történelem folyamán. Ezeket teljesen be lehet ma azonosítani.
Megdöbbentő - nagyon leegyszerűsítve - Törökország, Oroszország, egykét közép-ázsiai állam, Irán, Líbia és Szudán. Ha megnézed a térképen, hogyan helyezkednek el, akkor gyakorlatilag Szaúd-Arábia kivételével, 270°-ban legyező alakban körbeveszik Izraelt. Arról beszél az Ige, hogy ezek Izrael ellen fognak menni. Az érdekessége az, hogy ezek az országok ma szövetségben vannak egymással, egyrészt iszlám alapon, másrészt olaj alapon, harmadrészt Izrael-gyűlölet alapon.
Tehát a prófécia, mint puzzle összeállt. A népek léteznek, és azt a politikai akaratot képviselik, amit az Ige megjövendölt. Függetlenül, hogy milyen stádiumban vannak ebben, lehet, hogy még két-háromszáz évig kihúzzák, hogy ne támadják meg Izraelt, de nem rajtuk fog múlni. Viszont az is lehet, hogy két perc.
Egy a lényeg, hogy amit a próféta ott látott, az ma teljesen összeállt. Az afrikai államok közül Líbia és Szudán, ha meg lehetne élni antiszemitizmusból, akkor ők lennének a leggazdagabb országok a világon, olyan mértékben gyűlölik a zsidókat. A Góg-Magóg háborúhoz ez a puzzle elem az én megítélésem szerint rendben van.
5) Még egy érdekesség:
Jel 16:12 A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék.
Ez arról szól, hogy az armageddoni csatában - ahol a népek felvonulnak Izrael ellen - jönnek keletről királyok, és ezt egy természetfeletti jelenség előzi meg: kiszárad az Eufrátesz, ami egy nagyon jelentős és komoly folyó, végigvonul a Biblián és az egész történelmen.
Kelet felől már sok király jött, ez nem új a történelemben. Olyan, amelyik potenciálisan veszélyt jelenthet Izraelre egy olyan időben, amikor a teljes antikrisztusi bürokrácia, és katonai hatalom védi Izraelt, ma már van komoly jelentkező. Aki ebben potenciális jelölt lehet: India, Kína, esetleg Korea. Az előző előadásokban beszéltem erről: a harmadik világ, India, Kína megborította az egész világgazdaságot, katonai egyensúlyt, atomegyensúlyt, és nem helyet kér a világban, hanem lassan sorszámot osztogat a többieknek.
A Jelenések könyvében van egy szorzás, ahol leírja, hogy 200 millióan mennek hadba. Ha katonákról van szó, akkor a keleti tömb 200 millió katonával megy az armageddoni csatába, amit nem lehet csak egy laza sorozással összeszedni. Erre Kína és India képes. Kínában a polgári szolgálattal, rendőrséggel, minden hadba fogható félkatonai szervezettel együtt ma már 160 millióan mozdíthatók, és akkor még nem beszéltünk Indiáról és Koreáról.
Tehát a keletről jövő királyok is rendben vannak a puzzle-ban.
6) A következő szereplő a nagy parázna.
Jel 17:3 És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon
Aztán leírja, milyen ez a fenevad. Tudjuk róla, hogy ez az antikrisztusi országlás.
Jel 17:5 És az ő homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja.
Ez a nagy parázna - leegyszerűsítve - a végső idők egyháza, akiről beszél Jelenések könyve. Zavarba ejtő tény, hogy úgy beszél róla, hogy Titok, a nagy Babilon. Visszatérve a nimródi dologhoz: mégiscsak az a nagy valami, a globális vallás ahova megy, és amivé az alakulni tud, azt fedi le a nagy parázna név. Sokkal többet is lehetne róla beszélni, de nem ezzel a témával kapcsolatban.
Egy nagyon érdekes dolog van az egészben. A nagy paráznát - ami felé tartunk, amibe bemennek a vallások, amitől minket már előre ráz a hideg - egyszercsak elpusztítják (Jelenések könyve). Az Antikrisztus elpusztítja ezt. Drámai módon leírja a jelenések könyve, hogy mit művel vele, és hogy ne legyen túl sokáig vákuum, egyszerűen csak közli, hogy a vallás, az Isten, az imádat tárgya ezentúl ő.
Ez a hihetetlen gépezet - ami megpróbálja integrálni a vallásokat, az embereket, a gondolkodást -, az sem több, mint egy gyűjtő, ahol az Antikrisztus tudja kezelni a vallást és a hit kérdését. Ez a szereplője a puzzle-nak még épülőben van. Nagyon fontos szereplője a végidőknek. A nagy parázna - hívjuk így.
Én benne képzelem el az egész Éjkirálynő-kérdést, a Mária kultuszt, az összes többi pogány vallás integrációját. Ha belegondoltok kicsit a sokféle vallásba, minden valamire való vallás eléggé önmagából indul ki, eléggé nehéz és súlya van, de azért elviselnek másokat maguk mellett. Az Antikrisztus uralma nem egy kompromisszumokkal teljes, toleráns valami lesz, hanem világosan kinyilvánítja: egy Isten van, és az ő.
Ez most kicsit erős bejelentés volt, de nem baj, ha ott van a fejedben. Puzzle: nagy parázna - utolsó idők egyháza.
7) Egy rész megint fontos. Babilon, és maga az arany szobor, akiről úgy beszéltünk, hogy teljes egészségben, egyben áll az idők végén, úgyhogy a feje Babilon és megvannak a részei külön. Ez képvisel valamit. Képvisel egyfajta összességet. Megvalósít valamit. Ez nem csak egy minta, nem csak egy példa, ez annál sokkal több.
Bábel és Babilon a mai Irak területén volt. Száddám irdatlan pénzeket költött ennek a rekonstrukciójára. A felújítási munkák már elkezdődtek. Persze, minden sarokra felakasztotta a nevét, hogy ő Nabukodonozor fia. Ő hírnevet akart. A világörökségekkel foglalkozó civil szervezetek is már felvették a palettájukra, hogy kiássák és újjáépítik. Az előző előadásban talán világossá vált, hogy az Európai Parlament számára miért fontosak ezek a kulturális dolgok. Mellékhatások tekintetében pedig előkerül a föld alól Babilon.
Jelenések könyve szintén beszél arról, hogy a nagy Babilon összeomlott, és föld kalmárai siratják az áruikat, és nincsen többé kereskedelem. Ha adunk időt, és esetleg elgondoljuk, hogy az új Babilon létrejön, és lesz ott egy második Dubai, azzal a gyorsasággal növekedő új Babilon a régi helyén, akkor jobban értelmezhető. Ez nem állítás. Ez egy feldobott labda. Érdemes odafigyelni a hírekre. Az Irakban feléledő Babilon fontos.
Az amerikaiak nem véletlenül vannak ott. Több dolog miatt is. Irak alatt még nagy mennyiségű olaj van, amihez így most ők viszonylag olcsó hozzájutnak. A régi Bábel mellett csináltak egy hatalmas támaszpontot, majd város méretű, uszoda, iskola, egyetem, minden van ott. Tehát az amerikaiaknak sokkal komolyabb céljaik vannak ott, minthogy fúrnak néhány olajkutat. Ez is kicsit arra mutat, hogy nekünk is érdemes odafigyelni.
Ha Bábel megszületik, akkor oda kell egy Nimród is. Lehet, a végidőknek meglesz ez a humora - eléggé morbid -, hogy ez a gondolkodás a központi irányításról, a globális világról kötődhet ehhez a helyhez. Ez nem állítás, nem kijelentés, nem olvastam róla. Csak gondolkodj róla.
Ezek a puzzle-elemek kész vannak. Teljesen. Ha ismerjük a végidők próféciáit, hogy pontosan mik vannak, és mik lesznek, azt kell, hogy mondjam, nagyon sok dolog már nem kell hozzá. Lehet, eltart még évtizedekig, vagy 100-200 évig, de vannak élethelyzetek, amikor az események felgyorsulnak „szobahőmérsékleten", és akár pár év alatt is el tudunk jutni ugyanoda. Nem célom az idők meghatározása, de az igen, hogy ami kész van, amellett ne menjünk el. Sajnos az elemek zöme a helyükön áll.
Van még három nagy csoda, ami mellett nem lehet elmenni.
Az egyik te magad vagy, a másik a gyülekezet, a harmadik pedig Krisztus. Amikor nézzük a végidők eseményeinek alakulását, akkor hajlamosak vagyunk kifelejteni belőle ezeket a tényezőket. A történelem igazi célja nem ezek az események és nem ez a végkifejlet, hanem Krisztus és mi.
Mi az elhívásod 2011-ben? Mi lesz a tiéd? Mi a célod? Van nekem ezzel kapcsolatban egy érzésem. Akkor fogom megérteni igazából az elhívásomat, és akkor fogok igazából az elhívásomban járni, ha tudom, hogy ki vagyok. Ha nem tudom, hogy ki vagyok, akkor minden olyan bizonytalan. Lehetnek fantasztikus programjaim, lehetnek fantasztikus céljaim, bődületes projektek, bármi, de ha nem tudom, hogy ki vagyok, akkor nagyon könnyen célt tévesztek.
Ugyancsak a Jelenések könyve Isten gondviseléséből egy olyan résszel kezdődik, ahol János látja a mennyet, a királyi széket, és látja Jézus Krisztust, mint egy megfeszített bárányt. Ez egy olyan csodálatos dolog lesz a mennyben, hogy erről soha nem fogunk tudni elfelejtkezni, hogy úgy látjuk majd Őt, mint egy megfeszített bárányt. Örökké fogunk emlékezni erre.
Igazából Jézus Krisztus a lényeg, hogy Ő kicsoda. Ő Isten. Isten az elbukott ember problémáját egy olyan módon oldotta meg, ami egyszerűen ámulatba ejtő, sőt több annál. Valami olyan titok az evangélium, Isten megoldása a bűn kérdésére, hogy csak keressük rá a szavakat. „Minden nevemnél följebb emeltem az Én Igémet." - mondja Isten. Isten Igéje testté lett. Krisztus eljött ebbe a világba, és az életét adta értünk. Erről olyan sokat hallottunk, beszéltünk, hogy ez Isten megoldása a bűnre.
Aztán tesz néhány rövid kijelentést Bibliában. Amikor te megtértél, igent mondtál a hívásra, úgy hogy még csak nem is sejtetted, hogy mi van mögötte, akkor Isten Jézus Krisztusba helyezett. Azt is mondja, hogy új teremtéssé lettél. Krisztus életét helyezte el benned. Azt gondolom, hogy ebben a két mondatban minden benne van. Én sokat bátorítom magam azzal, hogy mit jelent az élet maga, és mit jelent Krisztus élete, mit jelent Isten szerint valóan cselekedni.
Mi a különbség egy droid és egy ember között. Például egy humanoid droid, aki tud emberi elmével gondolkodni. Alapvetően nem ember, de képes különbséget tenni, jó és rossz között egy program alapján. Így megértés és engedelmesség kérdése, hogy aszerint él-e vagy sem. Engedelmeskedik-e dolgoknak vagy sem? Bajba kerül, amikor azt mondja Isten, hogy szeress. Itt igazából elkezdődnek a problémák. Különösen akkor, amikor azt mondja, hogy szeresd az ellenségeidet. Legvégül pedig azt mondja, hogy azok az indulatok legyenek benned, amik voltak a Krisztus Jézusban. Nem olyanok, vagy hasonló, hanem azok.
Amikor ott leszünk a mennyben, és nézzük a bárányt, és nézzük az Ő cselekedeteit, akkor ezeket nem lehet Tőle elválasztani. Ő Isten. Amit elgondolt, azt megcselekszi. Spontán. Ez Ő. Egyszerűen csak adja Magát. Ezt jelenti az én fogalmaim szerint az élet és az élet megnyilvánulása.
Amikor azt mondja az Ige, hogy mi újjászülettünk, Krisztusban vagyunk, és Jézus Krisztus bennünk van, akkor egy olyat mond, hogy az új teremtésben megkaptuk ezt az életet, Jézus Krisztus életét, ami a természeténél fogva nem tud más dolgokban megnyilvánulni, mint tiszta krisztusi cselekedetekben. Ez azt jelenti, hogy miközben mi próbálunk magunkból szikrát csiholni, egy atomerőművön állunk.
Miközben én megpróbálok egy szintet javulni, hogy jobb legyek, mint te, akkor elsiklik a fülem mellett, hogy nem erre vagyok elhívva. Hanem arra vagyunk elhívva, hogy Krisztus éljen bennem, hogy többé ne én éljek, hanem éljen bennem a Krisztus. Mit jelent ez? Ez nem azt jelenti, hogy olvasd a Bibliát, hallgasd, hogy mit mond Isten, döntsd el, hogy igaza van-e, és tedd úgy: ne üsd agyon az ellenségedet, adjál enni az éhezőnek - és ezer törvényt fel lehetne sorolni, amivel ugye tudunk azonosulni, és ha döntünk meg tudjuk tenni, ha nem döntünk, nem tudjuk megtenni -, hanem ez valami sokkal többet jelent. Isten nem kér tőlünk olyat, amit ne tudnánk megtenni.
Isten azt mondja: hidd el végre, hogy sokkal egyszerűbb ez a dolog. Csak járj hitben. Amikor hitben járunk, akkor tud ez a belsőnk megnyilvánulni. Én kb. 20 éve tértem meg, és az életem jelentős részét töltöttem el úgy, hogy tudtam ezeket a dolgokat, de igazából nem tudtam. A gyerekeim nem túl sok időt töltenek azzal, hogy analizálják, mitől élnek, mitől gondolkodnak, és nekem sem kell feltétlenül mindent értenem.
Az evangéliumnak van egy üzenete, és ez az igazi jó hír. P. Barry szokta mondani: a kereszténység nem rólad szól, hanem Krisztusról szól. „Persze, hogy Krisztusról szól, olyan jól hangzik, ezért vagyunk keresztények nem? Így Jézus úgy Jézus, Jézus nevében, építsük az országát." Ez nem ezt jelenti.
Még egy egyszerű példa. Az én génjeim, az én tulajdonságaim dominánsok a lányomban. Ahogy ő növekszik, nekem csak gyönyörűségemre van, hogy teljesen olyan, mint én. Isten ezt elmondhatja, Neki van miben gyönyörködni. A gyermekében, benned valaki olyan növekszik dominánsan, akit Isten szeret, és az pedig a Fiú.
Jel 5:6 És láték ... a Vének között egy Bárányt állani, mint egy megölöttet
Jel 5:12 Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.
Másik rész, amikor János Jézust megkereszteli, és kijön a vízből, akkor azt mondja Isten:
Mát 3:17b Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.
Van egy rossz hírem. Istent nem igazán érdekli az én legjobb teljesítményem. A legrosszabb sem. Őt Krisztus érdekli. Krisztus élete, Krisztus gondolatai, Krisztus szavai, és Krisztus életének a megnyilvánulásai. Ez érdekli és a menny erről szól. A mennyben nem arról beszélnek a szentek, hogy mi miket műveltünk ezen a földön, ilyet nem ír a Jelenések könyve. Gábriel és Mihály angyal is benne volt egy-két dologban a történelem során, és egy kukkot sem ír arról a Jelenések könyve, hogy nagy felolvasások lennének erről a dologról. Ezzel nem szeretném elbagatellizálni a mi részünket.
A menny alapvetően Krisztusról szól. Még a mennyasszony is róla szól. Ez egyrészt egy nagyon rossz hír. Ezt egyszer Isten megmutatta nekem. Ülünk a mennyben, feszengünk, kb. tudjuk, milyenek az esélyeink; még épp jól érezzük magunkat, mint a családban, bár esélytelenül. Isten bejön, körülnéz, és megkérdezi: hol a Fiam? Beszéljünk arról, amit Ő csinált, mert Engem az érdekel. Csak ott ülünk: ha ezt hamarabb tudtam volna! Bennem vagy benned Isten semmi másra nem lesz kíváncsi, csak arra, amit Krisztus tett bennünk. Mert a Fiú, a megöletett bárány olyan mérhetetlenül nagyobb, mint mi, vagy a legnemesebb problémánk, hogy köszönőviszonyban sincs a kettő egymással.
Isten azt mondja: minden nevem fölé emeltem az Én Igémet, és az Én Igém örökre megmarad. Minden más elmúlik. Akkor mit keresünk mi ott? Ez a pont, amiben nagyon szeretnélek bátorítani titeket. Mit keresünk ott? Bűnös emberek vagyunk. Tényleg így van, de új teremtések is vagyunk.
Új teremtések vagyunk. Jövendő korok uralkodói, fiak. Az én üzenetem az, hogy nem csak fogadott fiak. Hanem ott dobog benned egy szív, egy élet, ami Jézus Krisztus élete. Lehet, hogy akkora, mint egy borsószem, lehet, hogy akkora, mint egy mustármag, lehet, hogy akkora, mint Góliát, de a mennyben senki mást semmi nem fog érdekelni, csak ez. Az, hogy kivé váltál, az, hogy kivé növekedtél, Krisztus benned mivé vált. Minden más elmúlik.
Senki nem vethet más alapot, mint a Krisztus. Csak ez az egy alapunk van. Az, hogy mit építesz rá, a tűzben meg fog próbáltatni. Isten jelenlétében minden csak egyszerűen elmúlik, ami nem Ő. Az, hogy mi az Ő életét hordozzuk magunkban, nem csak hasonlat, hanem valóság. Ez a valóság.
Pál nem azt mondta, hogy élek többé nem én, hanem úgy csinálok, mint Krisztus; hanem azt: élek többé nem én, és él bennem a Krisztus. Ez nem csak az, hogy a Sz.Sz-en keresztül tanít minket; van egy intellektuális kapcsolatunk, vannak megéléseink; hanem ez ennél sokkal több. Ez az, hogy fiak vagyunk. Az én fiam azért az én fiam, mert az én életem van benne. Nem azért, mert örökbe fogadtam. Ez ennél sokkal több. Ez a vérem.
Azt gondolom, hogy az evangéliumnak az új teremtésről szóló üzenete a bevégzett munkáról szól, a belső emberről szól, a belső embernek a növekedéséről. Ha valami bátorító, akkor ez az. Azt gondolom, hogy amikor a keresztény életem céltévesztett volt - sosem volt az, mert nyílván Isten, aki elkezdte a munkát, be is fejezi, és folyamatosan mindent a javunkra fordít, szerettük az első pillanattól fogva -, de így visszanézve minden percet sajnálok, amikor ezt nem fogtam meg ilyen erőteljesen, mert egyszerűen nem tudtam, hogy hova kell tenni a hangsúlyt.
Mit kell növeszteni? Van egy gyönyörű virágcserép, drága porcelán, a legjobb minőségű föld van benne, és beletesz valaki egy magot, én pedig hosszú évekig a cseréppel vagyok elfoglalva, és a föld összetételével, és hogy hányszor kell locsolni, miközben nő benne valami, ami nem a cserépből van, nem is a földből, hanem Istentől van. Egy növény, egy új élet nő ki belőle, és egyre szebb, én meg azt mondom: de jó lenne, ha a cserepem kicsit keskenyebb lenne, de jó lenne, ha kicsit fényesebb lenne, kicsit alacsonyabb lenne. Azt hiszem, hogy cserépkiállítás lesz a mennyben. Nem!
A mennyben nem cserépkiállítás lesz, hanem növény kiállítás lesz, ahol Isten megnézi a plántákat. „Ennek semmi köze hozzám?" Van! Ezt jelenti menyasszonynak lenni. Ezt jelenti Krisztus testének lenni. Krisztus életének megváltozása nélkül, redukálódása nélkül, a degradálódása nélkül. Isten úgy tervezte, hogy az én karakterisztikám is rajta legyen azon az új teremtésen. Nem lesz még egy ilyen teremtmény a mennyben, mint én vagy te, de mindkettő teljesen krisztusi lesz, és mindkettő teljesen te és teljesen én.
Ha ezt a kettőt nem így szétválasztva kezeled az életedben, hogy igen, én alázatos vagyok, mondd Uram, amit akarsz, teszem; hanem ezt a kettőt egyben kezeled, és Isten egyben lát, akkor talán jobban fogod tudni, hogy mik a lehetőségeid. Nem kell pedálozni, ostorozni sem kell magunkat, nem kell turbó üzemmódba se kapcsolni, egyszerűen csak tudni kéne, kik vagyunk, és ne görcsöljek azon, hogy megfeleljek. Ez az első nagy kérdés, mert az életünk a megfelelésről szól.
Ha tudod ki vagy, Isten Szelleme megmutatja, hogy te ki vagy, akkor ez a projekt összedől. Az én fiam mennyit foglalkozik azzal, hogy megfelel-e nekem vagy sem? Semmit, a szó jó értelmében. Úgy kel, úgy fekszik, hogy tudja, rendben van. Ha elkezd pedálozni azért, hogy nekem megfeleljen, nagyon gyorsan le fogom állítani azzal, hogy én nem azért szeretem őt, mert jól viselkedik, hanem azért, mert az én gyermekem, és ebben a megközelítésben: mert az én életem van benne.
Mi az elhívásunk 2011-ben? Az, hogy növekedjünk. Kinek jó ez? Nekünk jó? Feltétlenül. Neked jó, ha én növekszem? Nem feltétlen. Viszont ott a menny, ahol Isten gyönyörködik Jézus Krisztusban, és gyönyörködik Jézus Krisztus cselekedeteiben. Gyönyörködik a menyasszonyban Krisztus miatt. Gyönyörködik mindenben, amiben Őt leplezzük le. A rossz hír az, hogy nem benned, a te karakterisztikádban gyönyörködik, hanem a Fiúban, de benned is gyönyörködik a Fiúban. Ez a megváltás lényege, az új élet lényege. Ez jelenti azt, hogy a bárány megfeszíttetett a világ alapjának felvettetése előtt, és ez jelenti azt, hogy egy testté lett velünk.
Tehát mi az elhívásunk? Mi a célunk? „Hatalmas dolgokat fogok végrehajtani 2011-ben Jézus Krisztus segítségével." Ez biblikus? Az. Szerintem teljesen. Nekem jobban tetszik az: Jézus Krisztus hatalmas dolgokat fog végrehajtani az én közbenjárásommal, ha el nem tolom. Ez lehetne éppen egy vallásos vitadélután is :-), mert mindkettőre vallást lehetne alapítani. A valóságban viszont arról van szó, hogy nem fogsz tudni semmit letenni az asztalra, amit nem az új emberben és nem hitben teszel; amit nem Krisztus tesz benned. Megteheted, elmehet erre az életed, de a mennyben úgy fogsz járni, hogy „nem kapsz mikrofont", és ez egy kegyelem. Elkezdenénk mondogatni:
Máté 7:22 ... Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
Szerintem, jól járunk, ha Isten beszél Krisztusról, mi pedig csak hallgatunk.
(Ez az imám sokszor, hogy Isten leplezze le, hogy lássuk, mert ezt nem lehet így elmondani. Csak Isten tudja megmutatni ezeket a valóságokat. Anélkül nem láthatjuk. Ebben menjünk előre, és kérjük Őt.)
Talán ennek van még egy nagyon jó képe, Jónás esete. Jónásnak volt egy pillanata, amikor „képben" volt, és felvállalta maga előtt és a környezete előtt még a pogány istenek emlegetése közben, hogy ő a bűnös; ő az élő Isten elől menekül, ezért van a vihar, ami van. Ha rendezni akarják a problémát, akkor bizony neki meg kell halni.
A később kiderül, hogy ez nem egy megtört bűnbánati ima volt, vagy egy bizonyságtétel, hanem egyszerűen tudta. Nem ott tört meg Jónás, bár bevállalta az „öngyilkosságot". Ez olyan, mint amikor mi megtértünk, azt mondtuk: Uram, egyetértek veled, teljesen rendben van; de lehet, nem azon a ponton voltunk életünkben a legalázatosabbak. Nem ő ugrott, hanem
Jón 1:15a felragadák Jónást és beveték őt a tengerbe
Biztos nem ellenkezett nagyon, de nem az ő ötlete volt, és bedobták. Egyszercsak azt vette észre, hogy víz vette körül, korom sötét van, hínár szőtte be. Időbe telt, míg rájött, hogy nem halt meg. Ahogy utólag nézzük - áldom az Urat, hogy nem én voltam Jónás, de tanulhatok az esetéből -, micsoda gondoskodás volt az, ahova Jónás került. Az evangélium azt mondja, megtértél Jézus Krisztusban vagy. „Uram, nem látlak. Meg sem hallgatsz! Uram, szabadíts meg, mert menten elveszek! Ha most nem csinálsz valamit, végem van!" Szerintem, ebből tudnánk listát írni, hogy milyen imáink voltak az elmúlt években. Milyen hihetetlen módon nem hiszünk abban, hogy Krisztusban vagyunk.
Nemrég elmondott valaki egy jó példát a gyerekeiről. Amíg kiértek Horvátországba, a hátsó ülésről kismilliószor megkérdezték, mikor érnek már oda? Elmondta azt is, hogy erre magában hogyan reagált, de nem ez az üzenete, hanem az, hogy mi is ugyanilyenek vagyunk. Állandóan faggatjuk Istent: mikor érünk oda. Miről beszél ez? Arról, hogy nem hittük el, hogy már odaértünk. Miért akarsz ennél többet? Jézus Krisztusban vagy. Ez a valóság. Ő pedig benned van. Mit szeretnél még? Én egyet: elhinni ezt tényleg.
2011. Mik a céljaink? Kinek a céljai után rohangálunk? Milyen részt akarunk ebben vállalni? Hogyan mérlegeljük a lehetőségeinket és a kudarcoknak a lehetőségét? Miért félünk attól, hogy az nem fog megvalósulni? Ezek csak kérdések.
Aztán van egy másik kérdésem azokhoz, akik még nem ismerik Istent, vagy nem hoztak döntést. Dönteni az az ember tud, aki ismeri Istent, aki megismeri Őt. (20110105 DU PDuloAttila Kicsoda olyan nagy Isten mint az Isten) Amikor azt mondjuk, hozz egy döntést, nem azt mondjuk, hogy a vakvilágban tedd azt, hanem ez egy tudatos dolog: ne menj el a dolog mellett.
A kérdésem az előbbiek szellemében az, ha elér hozzád az evangélium, akkor mit kezdesz vele? Furcsa, hívő, vallásos emberek prédikálnak az utcán, és azt mondják: térj meg; ha ilyenkor lemegy az összes biztosítékod és kiakadsz, akkor tudd, hogy egy ilyen ajánlat mellett mész el. Mi, hívők, akik benne vagyunk, mi sem tudjuk, hogy milyen értéket kaptunk, milyen érték újjászületett embernek lenni. Te végképp nem tudod, aki nem ismered Istent. Ez nem kárhoztatás. Ezek csak tények.
Nagyon vigyázz, mit kezdesz az evangéliummal, mert Isten szava, Isten hívása, Isten ajánlata az Valami. Minden normális, épeszű ember egyetlen lehetősége, amit tényleg nagyon komolyan kell venni.
Aztán ott a gyülekezet. Ez is a puzzle része. Az utolsó idők legnagyobb csodája a gyülekezet. Igazából amikor a gyülekezet elmegy a földről az elragadtatásban, akkor egy óriási projekt zárul le Isten szempontjából. Aztán van még egy fejezet: a zsidó nép, mint nép. Az atyáknak tett ígéret. Az utolsó hét éves időszak főleg miattuk van.
Számoljunk minden elemmel! Figyelj az iszlámra! „Ez jó gondolat, tényleg közel a vég. Odafigyelünk az arabokra, az iszlámra, mindenféle figurára, vagy a kelet felől jövő királyokra." Ám az üzenet része az is, hogy figyelj arra, te ki vagy. Mivé tett Krisztus, és ki Ő? Nagyon fontos, ha nem a legfontosabb. Nekem ez az életem alapja. Ha valami hat, ha valami használ, ha valami bátorít, akkor az ez.
Ne szégyelljük kérni Istent, hogy minden nap újra és újra mutassa meg ezt még mélyebben. Mert ha önmagunknak megvan ez a típusú megismerése, megszeretése, akkor az egy nagyon egészséges, nagyon jó dolog, mert ez nem az egóm, nem a régi bűnös természetem. Ez nagyon más. Ha még mindig összekeverem magam Krisztussal, akkor bajban vagyok. Ki vagyok én, hogy felülbíráljam az élő Isten dolgait? Meglepő és mulatságos - szokták mondani. Ez egyre kevésbé történik meg, hála Istennek!
Comments