Szabó Anti
Elgondolkodtam azon, hogy ismerem-e saját magam, úgy igazából? Ismerem-e a feleségem, akivel együtt élek, úgy igazából? Ismerem-e a legjobb barátomat? Ismerem-e a testvéremet? Mondhatom-e magamról, hogy ismerem magam, és ismerlek téged? Ismerem-e a motivációidat, ismerem-e a szívedet, ismerem-e az útjaidat? Azt gondolom, hogy nagyon határozottan rá szoktuk erre vágni, hogy persze, hogy ismerem magam, ismerlek téged és ismerek mást, de a valóságban ez így nem teljesen igaz.
Gondolkodtam azon is, hogy amikor vizsgáljuk a történelmet, akkor nem felejtkezünk-e el arról, hogy a történelem "élő emberekről" szól. Minden, amit a múlt számunkra történelemmé formált, mindaz, amit hallunk, amit olvasunk, az nem egy száraz élettelen valami, hanem élő embereknek a döntései, a sorsa, vagyis a történelme. Ezért is mondom mindig - és most újra -, hogy amikor megközelítünk történelmi kérdéseket, soha ne felejtsük el, hogy nem ügyekről, nem száraz dolgokról van szó, hanem élő emberekről.
Nehéz dolga van annak, aki arra vállalkozik, hogy történelemről beszéljen, mert lényegében emberek életéből fakadó ismereteket adunk tovább, de oly módon, hogy nem ismertük azokat az embereket, akikről alkalmakként beszélünk.
Ismerem-e önmagamat? Ismerlek-e téged?
Isten mindig arra tanít, hogy válasszuk szét az embert a bűnétől, és soha ne azonosítsuk az embert a bűnével. Amikor történelmi méretekben gondolkozol erről, vagy történelmi méretekben tanítasz erről, akkor rendszerint nehéz ezt a gyakorlatban is jól alkalmazni.
Kb. 5000 év történelmét már végignéztük, jelentős társadalmakat és kultúrákat érintettük. Mára az 1500-as évek utáni időkhöz jutottunk, és csak újra mondom magamnak is, és neked is, hogy mondjuk és halljuk úgy az ezután következőket is, hogy közben tudjuk, nem vagyunk ítélő bírái az enbereknek és a történelemnek.
Az előző alkalommal már beszéltem egy keveset a szabadkőműves mozgalomról.
Mondanék még egy-két kiegészítő dolgot az 1700-1900-as időszakról. Az előadásokban eddig egy olyan gondolati gerincen mentünk végig, amely a teljes valóságnak csak egy kicsi és kiemelt része. Az egyház tekintetében, a felvilágosodás tekintetében, a reformáció tekintetében csak néhány szempontból néztük meg a folyamatokat, de a nagyvilágban ennél sokkal árnyaltabb, sokkal részletesebb és bonyolultabb volt a helyzet.
Ez a kor már a gyarmatosítás kora volt. Portugália és Spanyolország voltak az első gyarmatosító országok. Az egész ismert világot felosztották maguk között. A Pápa volt ennek a "szellemi" felügyelője. Vagyis a Pápa, Portugália és Spanyolország döntötték el, hogy kié
"a világ". A két ország gyarmatosította, amit csak tudott, és volt köztük egy megegyezés, az, hogy lehetőleg mindenki mást kizárnak. A Pápa áldását adta erre.
(Mára hasonlóképen vállalkozó kedvű és jópofa emberek felparcellázták a Holdat, és értékesítik a területeket, és mivel nincs rá tiltó törvény, boldog tulajdonosai is vannak a Holdnak.)
Azután "jelentkezett" a többi ország is: Franciaország, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia; még Oroszország is gyarmatosított közös expedícióban az USA-val, mégpedig Alaszkában. A gyarmatosítás következménye az lett, hogy kizsákmányolták a leigázott országokat. Szinte mindenüket elhordták és beindult a rabszolgaság intézménye. Szállították a rabszolgákat ingyen munkára. Amerika is gyakorlatilag a gyarmatosítási folyamat szülöttje volt. Leginkább a franciáknak, spanyoloknak és briteknek maradtak ott komoly kéznyomai. Mexikó gyarmatosításával szinte kiirtották a helyi őslakosokat. Ezek nagyon csúnya idők voltak.
Másrészt, amikor a reformáció beindult, akkor a katolicizmus elindította az ellenreformációt. Elszabadult a pokol. Gyakorlatilag a reformátusokat - nem így hívták őket annak idején -, akik a reformáció folytán fordultak el a "Nagyegyháztól", tűzzel-vassal irtották. Elképesztő dolgok történtek az akkori világban.
A hugenottákról - francia reformátusok - megjegyeznék egy érdekességet. A hugenotta menekültek mentek át Amerikába, és a mai New York területét ők népesítették be. Történészek és néprajzkutatók állítják és bizonyítják, hogy a későbbi honalapító atyák jelentős része hugenotta származású volt.
Másik érdekesség. A koncentrációs tábor egy olyan hely, amit direkt hoznak létre, nemcsak az emberek „bebörtönzésére", hanem azért is, hogy megfélemlítsék azokat is, akik nincsenek benn; hogy ezzel megtörjék pl. egy nép gerincét és ellenállását. Az első ilyen- de büntető táborokról már sokkal régebbről is vannak források - Dél-Afrikában volt, ami Holland gyarmat volt, Holland telepesek laktak ott. A Brittek megszállták ezeket a területeket, és próbálták elhódítani, de a Hollandok sokáig ellenálltak. A Brittek hozták létre az első koncentrációs táborokat ezen a területen. A Holland telepesek családjait, a nőket és a gyerekeket elvitték, tömegével haltak meg az élelmiszerhiány és a minimális higiéniai feltételek következtében. Azután a farmokat lerombolták, a termést elpusztították. A koncentrációs tábor és farmerek elpusztítása együttesen eredményezte azt, hogy megtört a Holland ellenállás, és a Brittek megszerezték a gyarmatot. Ez tényleg egy nagyon durva időszak volt.
A gyarmatosítással, a javak átrendeződésével egy-egy család nagyon meggazdagodott. Egyes néprétegek nagyon meggazdagodtak, mások nagyon elszegényedtek. Virágzott a "vadkapitalizmus", ami azután legnagyobb szélsőségekig vitte el az élet minőségét egy-egy országban, a gazdasági uralkodó osztály, illetve az egyszerű ember között.
A humanizmus és a humanista gondolkodás elterjedése nem csak a vallásra adott ellenreakció volt, hanem a világ nagyobb keresztmetszetének szempontjából is megújulást hozott a gondolkodásban. Az általánosas uralkodó életkörülmények között az "az embernek értéke van" szemléletet képviselete nem kis dolog volt. Az erőteljes szemléletváltó folyamatoknak, amelyek ezeket a századokat meghatározták -a reformáció korát, és az utána következő korokat sok szempontból jellemezte- az egyik gyújtószikrája a humanista gondolkodás megjelenése és elterjedése volt. A reformációhoz is gondolkodás-váltás vezetett.
Tehát egyátalán nem lehet azon csodálkozni, hogy Isten népe megoldást keresett a helyzetére, és azt meg is találta a reformációban. Azon sem csodálkozhatunk, hogy a világ emberei is nagyon hatékony, nagyon erőteljes megoldásokat kerestek "az életére", és nem akartak tovább a régi körülmények között élni. Amikor azt mondjuk, hogy tényleg elszabadult valami, akkor ez a kifejezés a "nagy nyomás" alól való kiszabadulást jelenti.
Nemsokára eljött a tudományos felfedezések kora. Ekkorra már nyilván nem bibliai szempontból vizsgálták az életet és a nagy dolgokat. A kutatások irányát nem a bibliai megközelítés határozta meg. Az eredmények értékelését sem a Biblia befolyásolta.
A folyamatok kiszabadultak az egyház kontrollja alól, hisz azelőtt többnyire az egyház döntötte el a kutatások irányát, és azt is, hogy hogyan értelmeződjék azok eredménye. Önálló életre kelt a tudomány. Minden új dolog "különleges" módon lett tálalva.
Ja! Tudom, hogy ez most nem történelem óra - nem is célom, hogy az legyen -,erről többet most talán nem is mondanék.
Az előző előadásokon hivatkoztam bibliai próféciaként az "Aranyfej-szoborra". Ahogy kiismertem az ördögnek - Sátánnak a Nagy haditervét, az a látás alakult ki bennem, hogy az idők végén valami módon ezt a nagy, széles és alaposan "szétporlasztott", és meglehetősen áttekinthetetlennek ill. kezelhetetlennek látszó "valamit " mégiscsak koncentrálni fogja egy közös irányba, mederbe és célba. Az utolsó idők félreérthetetlen jele, a megvalósult antikrisztusi hatalom az "idők végén" csúcsosodik majd ki.
Ne felejtsük el, hogy a mi fő témánk az új világrend, az "egy csúcs", nem pedig a szétporlasztott dolgokban fellelhető egy-egy (egyébként fontos) elem.
Ha a végidők szempontjából fontos korszakokból előre tekintünk, akkor vajon milyen folyamatokat keressünk, és milyen folyamatokat érdemes megvizsgálnunk? Mindenképpen azokat a folyamatokat és mozgalmakat, amelyek átszelik a századokat, amelyek meghatározóak a századokra, és amelyek a történelem végére esetleg elvégeznek egy hatékony koncentráló munkát, ill. abba az irányba csúcsosodnak, amerre a bibliai tanítások mutatnak. Ez szerintem jó és logikus megközelítés.
E megközelítés miatt én a jelntősebb folyamatokból kettőt emeltem ki. - Vehettem volna huszonkettőt is, mert mint tudjuk sok út van és -szinte „minden út Rómába vezet" - és ezek mellett a mai napok szempontjából mindannak komoly jelentősége van, ami a múltban történt.
Az egyik a kiemeltek közül a szabadkőműves mozgalom, a másik pedig a New Age jelenség.
A szabadkőművesség szerepe a történelemben megítélésem szerint nagy, de nem giga szerep. Nem is úgy szeretnék beszélni róla, hogy: „juhéjj! -Megtaláltuk! - Megvan! -Ők a felelősek, stb.!" - nem ez a dolog lényege.
A Szabadkőműves mozgalom már az indulásakor intelligenciájában, előrelátásban, az összeszedettségben, a kiforrottságában messze meghaladta a korát és folyamatosan a korát meghaladó módon ment és megy is előre. A történelem folyamán oly módon létezett , amely mód az én fogalmaim szerint professzionális mód, függetlenül attól, hogy ezt nem mindig, ill. a mozgalom nem minden pólusában lehet így kimutatni. Az alapgondolat, és az alapirány viszony szerintem "fantasztikus".
Az 1500-1700-as években, -amikor fel-, és elszabadultak a dolgok-, sok titkos társaság alakult különböző célokkal. Voltak olyanok, akik uralkodói vonalakat akartak megmenteni, újraéleszteni egy bukás után; voltak olyanok, amik valamilyen filozófia mentén titkos társaságokba szerveződtek, hogy túléljék "a századokat"; voltak olyanok, akik valamilyen tudást, vagy okkult ismeretet próbáltak titkos rendszerbe fogni és őrizni; voltak, akik világhatalomra törtek; voltak, akik "csak egy" országot akartak megszerezni. „Ezerféle"
titkos társaság létezett. Ezek történelmi részleteiről mindig csak utólag lehet megtudni valamit, de azt sem feltétlenül mindig reálisan.
Különböző kutatók egybehangzó állításai szerint a szabadkőműves mozgalom is titkos társaságként indult és igazából nagyon nehéz volt róla információkat szerezni egészen a múlt század közepéig. Az USA-ban azóta már könnyebb, Magyarországon most kezd a mozgalom "nyitni". Kezdi felvállalni, hogy kicsoda, micsoda, mit csinál, mit akar, stb. Már nem titkos társaság, csak tele van titkokkal. Az elmúlt századokban ez az óvatos nyitottság sem volt rá jellemző.
Az időszakban, amelyben a szabadkőműves mozgalom indult, van néhány szerintem fontos kiemelendő dolog. A racionalista gondolkodás, a materialista világnézet, az Isten szempontját képviselő megközelítések és kutatások eltűnése, az ember felemelésével,- " én képes vagyok bármire, kicsoda állíthat meg?"-, az emberi ész felemelése -, mindez olyan közeget eredményezett, amelyben az emberek lelkileg és szellemileg kiürültek.
Szellemi űr volt a társadalomban. A szabadkőműves mozgalom ezt az űrt is megpróbálta betölteni, ill. próbált választ adni erre a szükségre is. (A hogyanra visszatérek!).
Azt gondolom, hogy ez volt a sikerének az egyik titka.
Nem akarok nagyon mélyen, és végképp nem akarok összeesküvés elméleti megközelítésben beszélni róluk. Nem ez a szándékom. Mégis mi motivál abban, hogy róluk beszéljek? Felelősnek tartom őket a nagy dolgokért? Igen, de nem jobban, mint bármit, vagy bárki mást a történelemben. Nem rosszabb emberek, mint mások. Úgy hiszem az összes ilyen egészséges kérdésemre egészséges választ is adtam magamnak. Mégis muszáj picit többet beszélni róluk. A végén világossá válik számotokra, hogy miért.
Biztos láttál már vöröshagymát kettévágva. Azon felül, hogy csípi a szemed :-), héjakból és rétegekből áll éppúgy, mint a szabadkőműves rend.
Magába foglalja a materialista, racionalista gondolkodást; a tudás, a tudomány képviseletét; az emberi jogok képviseletét a humanizmus jegyében; aztán sok szép eszmének - becsület, hazafiasság, ... - képviseletét; vallást, akár keresztényeket is ( -emlékeztek rá, hogy a tahfelvételnél eredetileg legtöbb helyen a bibliai istenhit alapfeltétel volt).
Magába foglalja azt a fajta világnézetet - amit a gnosztikusok is hirdettek már az apostolok idejében is -, ami azt mutatta, hogy az istenség bennünk van, és egy misztikus belső élményen keresztül tudjuk azt megismerni. A „honnan jöttünk, hová megyünk" kérdésekre adott egy ilyen fajta megközelítést. A keresztényeknek adta a keresztény választ. Minden valamirevaló megközelítésre adott egyfajta választ.
Ne felejtsük el, hogy a rend maga azért jött létre, hogy azt hirdesse, minden ember egyenlő. Ezen a ponton az élő hitű kereszténység nyílván nem szerepelt a célpontban, sőt a katolikus egyház ellenpólusa is volt a szabadkőművesség.
A „hagyma" belsőbb részeiben már helyet kap az okkultizmus, helyet kap a luciferi tanítás. Ahogy mész befelé, egyre erőteljesebben megtalálod a spiritiszta vonásokat. Ha kettévágjuk, óriási meglepetésre mit találunk? Azt, hogy amiről egészen idáig beszéltünk - amik az ókorban meghatározó szellemiségek, gondolkodások, értékrendek voltak, ezek képviselete, az, hogy egy istenség van, egy nagy közös oka van mindennek -, ez a gondolkodási struktúra ott van.
Tudnink kell, hogy ez nem egy tömegszervezet, nem egy olyan szerveződés, amely a köznépnek szól. Sokkal inkább exkluzív szervezet. Nem lehet csak úgy, az utcáról bemenni, hanem meghívásra és ajánlásra. Egy tag, aki egy másik embert meg akar szólítani, és alkalmasnak gondolja, azt elhívja. Ma elég nehéz oda bejutni. Nagyon megnézik azt, akit felvesznek a soraikba, mert nagyon fontos, hogy a szellemiség minősége megmaradjon, és az új tagok a "minőséget" inkább javítsák, mint rontsák.
A szabadkőművesek zöme - kb. 6 millióan vannak - a felső nem tíz-, hanem "hatezerhez "tartoznak. A kultúrában, a művészetben, a tudományban, a zenében, a politikában, a maguk területén élenjáró emberek az esetek zömében. Nem kispályások gyülekezése. Komoly emberek, akik sokat tettek le a világ asztalára. Azt gondolom, hogy ezért is maradtak fenn. Éppen ezért azt a szellemiséget, amit ők képviselnek, a legmagasabb szinten, a legmagasabb fórumon tudják képviselni.
Néhány példa. Uralkodók: II. Frigyes, III. Frigyes, Fülöp; zeneszerzők: Beethoven, Mozart, Brahms; írók: Honoré de Balzac, Victor Hugo, Ady E., Karinthy, Benedek Marcell ... rengetegen, a legnagyobb íróink; politikusok: Jászi Oszkár, az USA alapító atyáinak a zöme. (Forrás: galilei.hu - egy szabadkőműves páholy honlapja.) Nagy nevek, amikhez hozzá vagy szokva. Ebben nincs semmi misztikus. Akik a világ dolgait előreviszik, aki az általunk ismert világ történelmének a fejlődéséhez hozzájárultak, azok között mindig ott voltak olyan emberek, akik értékrendjüket és céljaikat nyílván összefogásban, egy kiforrott, nagyon mély megközelítésben és módon képviselték.
Beszéltünk arról, hogy az élő hitű keresztény és az élő hitű zsidó vallás azért nem fér bele ebbe a képbe, mert a keresztények és a zsidók istene abszolút Isten. Azt, hogy mi igaz és mi nem, nem mi találjuk ki, hanem Isten jelentette ki.
A Törvény és a Szentírás Isten abszolút tekintélyén alapuló kijelentés. Nincs mögötte se kérdőjel, se gondolatjel. Isten kijelentése. Ezért az Igazság abszurd dolog a számunkra. Van egy nagyon biztos pontunk, akihez vonatkoztatunk, és ez egy személy : az élő, és igaz Isten.
Semmi olyan mozgalom, ami bármilyen alapon nagyon sok filozófiát, sok vallást, sok megközelítést magába akar gyűjteni, nem tud abszolút lenni. Hogyan is tudna az lenni, mikor az mellett, hogy mindenki kicsit más, rendszerint rendkívüli módon más.
Van egy jó kifejezés - nekem nagyon tetszik -, a szabadkőműves mozgalom lényege, hogy a relativizmusa abszolút. Ez azt jelenti, hogy "mindenki" jöhet, aki bele akar, és tud passzolni ebbe a „fogjunk össze emberek, ezen a bolygón mi emberek összetartozunk" képbe. Ne válassza el egymástól az embereket se a filozófia, se a történelmi-, se a kulturális-, de főleg ne a vallási különbözőség.
2-300 évvel ezelőtt még nagyon nehéz dolog volt ezt a célt egy fedél alatt tartani. Ezért is mondom, hogy ők professzionálisak voltak. A szabadkőműves páholyokban, ahol a tagok összegyűlnek, tilos volt vallásról beszélni. Mindenkinek kellett hinnie egy, valamilyen felsőbb hatalomban, de tilos volt arról vitatkozni, hogy ez kinek mit jelent; és tilos volt politizálni. Ez nem egy olyan fórum volt, ahol megbeszélték, hogy pl. hogyan döntsék meg valamit, hanem olyan fórum volt, ahol a szellemiséget, és amelyben az értékrendeket egyeztették békés beszélgetés keretében. E mögött mégiscsak az látszik, hogy keresték az utat arra, hogy hogyan lehetne nagyon hosszú távon gondolkodva az emberiség értékrendjét egy kalap alá hozni úgy, hogy békében éljenek az emberek. Nyilván ezért van benne a teljes keresztmetszetükben mindenki, aki meghatározó tényező lehet ezen a földön.
A mi szempontunkból ez miért fontos? Ez egy összeesküvés? Nem. Ez egy borzasztó rossz társaság? Nem! Nem a kedvenceim, de ettől függetlenül nem. Rosszabbak, mint más? Nem. Jobbak, mint más? Nem. Viszont van egy tulajdonságuk, ami számunkra rendkívül fontos: szerintem, hihetetlen profi módon magába gyűjti a legfontosabb és legéletképesebb eszméket, filozófiákat, esetenként vallásokat, és az emberi szívben ott lappangó kívánságokat - béke, közösség, egységesség -, és ezeket profi módon is képviseli.
Ez azért fontos nekünk, mert azt látjuk, hogy az utolsó idők legvégén az emberiség pontosan egy ilyen típusú egységben lesz. Egyszer valaki azt mondta, hogy ha valaki meg tudja szüntetni a vallások között az ellentétet, az megérdemli, hogy istennek hívják. Ha megnézed a történelmet - most elvonatkoztatunk attól, hogy hívők vagyunk -, láthatod, hogy a vallások milyen háborúkhoz, és micsoda dolgokhoz vezettek. Ezért is akarják megoldani, hogy a vallási ellentét többé ne okozzon problémát a földön. Az egészet egy rendszerbe rakják. Megpróbálják kivenni közülük az ellentétet.
Összefoglalva: A szabadkőművesség egy olyan mozgalom, amely az én meglátásom szerint rendkívül jól a világi értékeket egy rendszerbe fogja, és felsővezetői szinten - akár vallásban, akár politikában, akár kultúrában, akár gazdasági szinten - próbálja közös nevezőre hozni az ellentéteket. Ez fontos alapelv. Tehát a szétporlasztott világnak egy olyan koncentrálási módja, ami az egész világot nem, de a meghatározó rétegeket koncentrálja. Mára a szabadkőművesség az egész világra kiterjedt, ott van Afrikában, Indiában, és a legeldugottabb országokban, felsővezetői, kormányzati szintre is kihatóan.
Ma már van olyan szabadkőműves rendű páholy, ahol az iszlám követői imádkoznak az ő istenükhöz, Allahhoz. Mára már jól látszik, hogy a mozgalom sok mindenkinek otthont ad.
A múlt században az USA-ban hihetetlen mennyiségű vita, riport szólt arról, hogy keresztény ember lehet-e szabadkőműves. Sokáig, ahogy a szabadkőművesség alakult (USA), helyenként magába foglalt keresztény közösségek tagjait is. Oda-vissza volt átjárás. Azután a keresztény közösségek egy része azt mondta, hogy NEM, más része azt mondta, hogy IGEN. Azután, ahogy később változott a szabadkőművesség, egyre inkább faroltak ki belőle a keresztény egyházak tagjai, amikor rájöttek arra, hogy- „függetlenül attól, hogy amiben én vagyok az egy keresztény páholy, de a nagy rendszer mégsem keresztényi,sőt, és én ezt nem akarom."
Céloztam arra, hogy az USA-ból elinduló mozgalmak, mint Jehova tanúi, Adventista egyház, Mormonok, ... , kapcsolatba hozhatók a szabadkőművességgel, akkor ez alatt azt értettem, hogy egy olyan közös tőről fakadtak, amiben hatott egyik a másikra. Néhány közösség esetében erről fogunk részletesen is beszélni.
Tehát az én hitem szerint a klasszikus történelmen kívül a szabadkőművesség koncentrálja a világ értékeit és erőit, és viszi be a végidőkbe. A New Age - következőleg róluk lesz szó - nagyon érdekes dolgot csinál: szétporlasztja a meglévő értékeket, ezzel ledönt minden tradicionális értéket - kereszténység, család, erkölcs -, talán ezért is mondják róla, hogy olyan vallásfilozófia, amelyi mindent relatívvá tesz.
Ez érdekes,- nem?,- mert ezt a típusú folyamatot már ismerjük valahonnan. Szétporlasztani valamit, hagyni, hogy minél átláthatatlanabb legyen, megszűntetni és átértelmezni az alapvető értékeket, és azután a végén a nagy káosz szépen bevezet egy jól meghatározott célba. Ez a trend ma már jól és egyre tisztábban látszik.
A világmindenség egyetlen "istenében" való hit lesz az új világrend vallása, amiben mindenki megtalálja a maga helyét, a maga szerepét. Nem kötelező egyformán mély ismereteket tudni róla. A lényeg az, hogy maga a szellemiség, maguk a kódok stimmeljenek.
Az összeesküvés elméletek a titkosság miatt születnek, azért, mert ezeket egyszerűen nem látják át az emberek. Ha átlátják a kutatók, akkor is találnak olyan összefüggéseket dolgok között, amit összeesküvésnek neveznek. „Mindenki korrupt, mindenki mindenkivel lepaktál", mert a titkosság csak gerjeszti az érdeklődést, és mindenféle legenda jöhet. Ha valami nem titkos, a megközelítés rendszerint mégis hasonló.
Az EU-ban sok állam van. Ezek szuverén, önálló, erőteljes, önmagukat megvédő államok voltak saját szokásokkal, kultúrákkal. Ha ma megnézed, hogy mi lett ezekből az államokból az Európai Unióban, akkor azt látod, hogy eltűntek a határok, elmosódnak a kulturális határok, megszűnik az identitásuk, megszűnik az önállóságuk. Magyarország image-a: paprika, kalocsai minta, népi tánc, betyárok, gulyás és a legkülönbözőbb multinacionális plázák. E mögött mégis az van, hogy ez a nagy egység akkor lesz meg, ha mindenkinek a szuverenitása és a karakterisztikája megtörik és elhomályosul.
Ugyanez van az ökumenizmusban is, ami egyesíteni akarja az összes keresztény vallást vagy a többi vallást, hogy veszítsd el az identitásodat, veszítsd el a karakterisztikádat, és a nagy egységre való tekintettel köss egy olyan kompromisszumot, amiben hatékony rész tudsz lenni. Ez mind - ha úgy vesszük - szép, nem? „Milyen jó, hogy békében élhetünk az indiaiakkal, a vietnámiakkal, arabokkal, bárkivel. Nem lesz háború." Ezek nem rossz dolgok, ha így belegondolunk. Csak az ára az, hogy semmi köze nincs az igazsághoz, és Istenhez végképp nincs.
A történelem már bebizonyította, hogy az ember sem katonai erővel, sem demokráciával, sem közmegegyezéssel, sem semmilyen szerződéssel, soha nem tartotta magát a megállapodáshoz. „Mindig az erősebb tehén legel többet." Mindig a ragadozók eszik meg a kicsit, és mindig valaki úgy jár jól, hogy valaki más pedig rosszul jár. Ebben nem segít semmilyen ultra-globális, ultraellenőrzött, ultra-szuper rendszer.
Arra megy ki a játék, hogy neked nincs igazad, mert valójában minden út Rómába vezet. Valójában, aki igényes az Isten-keresésében, a hitében, és századokat túlélő, tradicionális jól kipróbált hite van, annak vannak gyökerei, ami valóban a valóságban gyökerezik, nem hiedelmekben, nem babonákban.
A nagy kérdés az, hogy hol ez a valóság. Hagyma. Ha megnézed a teremtett világot: Föld, rajta mi; aztán a szellemvilág, ahol repkednek a madarak; aztán az összes többi, ahol vannak a bolygók. Kettő terület - a Föld és ahol a csillagok vannak - sátáni fennhatóságú. Az egészen kívül van a harmadik ég: Isten birodalma. Ha húzunk egy határvonalat a harmadik ég és a többi között, és azt mondjuk, hogy oda senki nem mehet át, akkor minden, ami van, a gömbön belül marad. A teremtett világ, benne a szellemiségek, a Föld, az emberek, démonok, mindenki itt van.
Isten országában - a harmadik égben - ott vannak az angyalok, akik teljes keresztmetszetében bejárják a teremtett világot, ott van Jézus Krisztus, ül a trónon az Atya mellett, ott van a menyasszonya, szellemileg a valóságban is ül Vele a trónon. És kész. A földön maradt minden más. Minden vallásnak a szellemi gyökere ezen a rendszeren belül van. Erre szoktam mondani, hogy önerős útkeresők biztosan elakadnak a csillagos égnél.
Tehát akinek a leghosszabbak a csápjai, az is maximum a harmadik ég határáig nyújtózkodik, onnan szedi a valóságát. Erre Isten azt mondja, hogy ez a valóság mind a gonosz hatalma. Az, hogy össze szoktunk veszni azon, hogy kinek ki az istene, és ki a jobb, ez relatív dolog. Erről szól a történelem. Mi a valódi ok? Honnan jöttünk? Hová megyünk? Kik vagyunk? Ez is relatív dolog. Az ember vagy ezen a rendszeren belül megtalálja rá a választ, vagy Isten kegyelméből megtalálja a végső választ rá.
Ha viszont ezen a rendszeren belül van, akkor az biztos, hogy nem Istentől van. Ha nem Istentől van, akkor milyen alapon mered nekik azt mondani, hogy nincs igazuk. Miért ne imádkoznának ugyanahhoz az egyhez. Persze azért, hogy ilyet merek mondani, az Új Világrendben lehet máglyára vinnének. Viszont a meggyőződésem az, hogy a végén, amikor letisztulnak a folyamatok és megmaradnak az uralkodó szellemi áramlatok, akkor ezt fogják egyesíteni egy kupacba és kimondani róla, hogy ez mindig is egy volt. Mindig ugyanaz volt mögötte, csak mindenki másképp látta, másképp értette meg. Ha tanítottak róla, akkor azért volt más; ha gnosztikus vagy spiritiszta módon közelíted meg, akkor te isten vagy, az istenségnek része vagy, amit megérthetsz belőle, azt csak magadon keresztül érthetd meg. Persze vannak az ismeretben különbségek, de a lényeg mindig ugyanaz. Az ember isten - és ez nem kis állítás.
Vagyis minden valamire való dolog mögött Lucifer, a Világosság Hercege áll, ha jobban megnézed. Az indiaiak még nem feltétlen így hívják.
Eljött az idő, hogy „világfalu"-ban kell gondolkodni. Ha a világ lakossága eléri a 30 milliárdot, akkor kicsit „sűrűbben leszünk". Lehet, jelentősen korlátozva lesz a fogyasztás, mert nem lesz rá elegendő forrás. Autonóm élet nem lesz a nagy zárt közösségben.
Ahogy megyünk előre az időben, ahogy növekszik a népesség, valóban ezen az autonóm szemléleten változtatni kell.
Nem luciferezem le az összes vallás végső okát, bár meggyőződésem, hogy ugyanaz áll mögötte, mert nem is nagyon állhat mögötte más. A vallások lényeket, fénynyalábokat és más elképesztő dolgokat teremtettek maguknak, de Isten azt mondja nincsen más teremtmény, mint angyalok, kerubok, szeráfok, az ember, állatok.
Ismerjük a piramis szimbólumot. Az New Age mozgalomnak - a szabadkőműves mozgalomnak, az Új Világrendnek a piramis a szimbóluma, ami a teljes tudást jelképezi - ez egy csonka piramis, ami azt jelenti, hogy amíg az ember nincs birtokában a teljes tudásnak, addig nem juthat el a tökéletességnek a szintjére. Ez a tudás épül, a századok, az emberek ezt a tudást építik. Amikor megtudják az emberek azt, amiről egészen idáig beszéltünk, akkor összeáll a piramis. Ennek kétféle magyarázata van.
Az egyik a materialista, amikor azt mondjuk, hogy még tényleg nem tudunk eleget és menjünk tovább. A szellemi típusú magyarázata - ez a fontosabb -, hogy Isten, amikor megtiltotta az Édenben, hogy az ember a jó és a gonosz tudásának a fájáról egyen, akkor rosszindulatúan elzárta a tudástól, és azt gondolta, hogy majd Ő adagolja nekik a tudást, ahogy akarja. Lucifer erre azt mondta az embernek: „Hogy kibabrál veled Isten? Miért jó ez neked? Én megadom neked a teljes tudást."
Ezek a mozgalmak Lucifert nem a mi bibliai értelmezésünk szerinti Sátánként kezelik, hanem olyan istenként, aki az emberiséget valóban fel tudja építeni, a tudást meg tudja adni. Menőbb isten, mint Adonai, aki elveszi az embertől azt, hogy tudhasson és ismerhessen mindent, hogy valóban isten lehessen. Lucifer pedig megadja az embernek erre az összes létező dolgot, ezért ő a tudás és világosság angyala. Szellemi értelemben ez áll a dogmatika mögött. Akik ezt a Lucifert tisztelik és szemléletükben komoly századokat éltek túl, azok így közelítik meg, hogy mind Isten, mind Jézus Krisztus csak egy negatív hős. A piramis épül, és a csúcson az áll, akié a tudás, és aki abből lassan szépen mindent átad.
Ha nagyon szélsőségesen fogalmazok, akkor a végső időkben két dolog között kell majd választanod. Az egyik, hogy megkegyelmezett bűnös vagy, vagy isten vagy.
Mert a világ nagy vallásai, a nagy szellemi tanítások szerint az ember isten, az istenségnek egy része. Az igaz, hogy megterhelődött sok negatív tulajdonsággal, de alapvetően az ember jó, és az emberi szellem a nagy istenség része.
Comments