Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
12.09 Egy szerető levél
Jelenések 3,7-13
SZELLEMI ÉRTELEMBEN Filadelfia nagyszerű hely az életre, mert ez a testvéri szeretet helye. Azok, akik ott laknak, engedelmesek annak az új parancsolatnak, amelyet Urunk adott tanítványainak: „...szeressétek ti is egymást" (Jn 13,34).
12.04 Szeretet nélküli ragaszkodás a hithez
Jelenések 2,1-7
SZELLEME ÁLTAL az Úr szól a gyülekezetekhez. Az Ő ellenőrzése alatt állnak, mert a csillagokat (gyülekezet véd angyala) hatalmának jobb kezében tartja. Közöttük jár, észrevesz mindent, igazságosan dicséri azt, ami jó, és elítéli, ami gonosz; ugyanakkor közösségre törekszik velük ugyanúgy, ahogyan kezdetben „az Úr Isten... hűvös alkonyatkor a kertben járt" (1Móz 3,8).
11.25 Szeretet és félelem
1János 4,7-12
MAI OLVASNIVALÓNK ismétlés általi hangsúlyozás. Amiről az apostol itt beszél, nagyrészt már elmondta a korábbi fejezetekben, de úgy érzi, hogy szükséges a megismétlésük. Ezt fokozatosan teszi. Isten szeretetének megnyilvánulásáról ír: Ő elküldte Fiát, hogy életünk legyen; nekünk adta Szellemét, hogy Ő bennünk lakjon; bátorságot adott nekünk, mert úgy tekint bennünket, ahogyan Fiát tekinti a világban.
11.23 Szeretet és gyűlölet
1János 3,11-24
A MEGTÉRETLEN ember által uralt világrendszerben azok az érzelmek, amelyek belőle fakadnak, nyilvánvalóak. A gőgöt zavarhatják mások tettei. Ha ezen sokat tűnődünk, az irigységet, haragot, ingerültséget és gyűlöletet eredményez. A tettek vagy szavak, amelyek ezekhez az érzelmekhez kapcsolódnak, bizonyos esetekben végzetesek. Aki nem szereti az ő testvérét, a halálban marad - ez Istentől való eltávolodást jelent; a testvér gyűlölése egy és ugyanaz, mint a gyilkosság - minthogy a gondolat a tett atyja ezért őbenne nem lakik örök élet.
11.14 Erősíteni, amit isten elkészített
2Péter 1,1-11
PÉTER SZOLGÁLATA az 1. fejezetben az, hogy emlékeztessen, különösen arra, amit Isten adott a szenteknek:
- Mindenki egyenlő, drága hitet kapott, 1. v.
- Az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és a kegyességre való (arra vonatkozik, kell hozzá), 3. v.
- Igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket... Kikerülve a romlottságot, 4. v.
10.11 Jairus
Máté 9,18-19.23-26; Márk 5,22-24.35-43; Lukács 8,41-42.49-56
Ebben a figyelemre méltó eseményben egy tizenkét éves lány feltámadt a halálból. Ez nem végleges feltámadás volt a szó igazi értelmében, hanem ideiglenes feltámadás. Ez a lány később meghalt - az igazi feltámadás azt jelenti, hogy feltámadni a halálból, és sohasem halni meg újra, ahogyan ez magával az Úrral történt.
09.28 János, a tanítvány
Márk 9,1-10; 14,32-42
Jézusnak sok követője volt földi szolgálata alatt, akik közül kiválasztott egy tizenkettes csoportot, hogy szoros közösségben legyenek vele. Mindannyian a "tanítványai" voltak, és ez a szó azt jelenti, hogy "tanulók", de a tizenkettő, mivel ők az Üdvözítővel együtt éltek, figyelték életét és hallották szavait, ők különösen megtanulták, hogy jellemben hasonlóak legyenek Őhozzá.
09.06 Tisztaság és szeretet
1Tesszalonika 4,1-12
A KERESZTYÉNSÉG két megkülönböztető jellemvonása legyen a tisztaság (4,1-8) és a szeretet (4,9-10). Ezek jó bizonyságtételt tesznek a világ előtt (4,11-12). Így ebben a szakaszban Pál gyakorlati és tanítási dolgokra fordítja a figyelmét.
Pál figyelmezteti őket, elmondva, hogy „mimódon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek" (4,1). Más szóval, a keresztyének számára az Istennek való tetszés nem szabadon választható dolog, hanem olyasmi, ami szükségszerűen nő ki Krisztussal való közösségükből.