„Küldd el világosságodat és igazságodat, ezek vezessenek engem; vigyenek el a te szent hegyedre és hajlékaidba" (Zsolt 43,3).
„A Te világosságod és igazságod": e két fogalom szorosan összekapcsolódik. Mert noha az igazság teljes Krisztusban, a szívünkben szét kell áradnia Isten világosságának, hogy ezt meglássuk. Minden bizonyságunk alapja Krisztus személyének, győzelmének, és győzelmes munkájának valósága. Ám ezen felül szükséges felismernünk és látnunk azt a dicsőséges igazságot, hogy Ő nemcsak ezután fog uralkodni, hanem már uralkodik!
Amit Isten ma végez el bennünk, azt már elvégezte Krisztusban. Elsősorban ennek a ténynek kell világossá válnia előttünk. Szellemi tapasztalatra akkor teszünk szert, amikor isteni fény ömlik az örök igazságra. Ha isteni világosság nélkül prédikál valaki, az igazság csupán tan marad. Ennek a világosságnak a birtokában viszont átalakulunk. Így az a valóság, ami eddig egyedül Krisztusban találtatott, egyszerre csak meglátszik abban is, amivé Isten formál minket Őbenne. Ez az ösvény egyenesen Isten „szent hegyére" vezet el bennünket.