„A folyó innenső és túlsó partján az élet fája volt, amely tizenkétszer termett gyümölcsöt, minden hónapban megtermette a maga gyümölcsét" (Jel 22,2).
Itt csupán egyetlen folyóról van szó és nem négyről, mint Mózes első könyvében. E négy közül kettő, a Hiddekel és az Eufrátesz, Isten népe számára nagy szomorúság színhelye. De ez az egy, az élet folyója Isten trónjából ered, telve vízzel, és megelégíti Isten városát.
Minden hónapban gyümölcsöt terem egy fa. Nincs ősz, nincs sivár tél, nem kell félretenni az elmúlt hónapok készleteiből. Az élet fája teszi majd lehetővé számunkra, hogy mindig új és friss ismeretet szerezzünk Krisztusról, mert a különböző gyümölcsökben minden oldalról megízlelhetjük Őt.
Élet folyója és élet fája, Krisztus teljessége és mindig új volta: ezek nélkül nem indulhatunk el. Bárhová is menjünk, vigyük magunkkal Krisztus életét, hogy világosságot és gyógyulást adjon a nemzeteknek.