„Egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül" (Mt 10,29).
Isten a cél Istene. A teremtés nem a véletlen műve volt, hanem Isten megmásíthatatlan céljának kifejezése. Az efézusi levél első része arról szól, hogy „megismertette velünk az Ő akaratának titkát az Ő jótetszése szerint", hogy „az Ő dicsőségének magasztalására legyünk mi, akik először reménykedtünk a Krisztusban." Ha Ádám bűnbeesésére gondolunk, valamint saját bűnösségünkre, vagy arra hogy, milyen szegényes módon válaszolunk az Úr Jézusnak, aki minden ember helyett elszenvedte a halált, akkor csodálkozva kérdezzük: lehetséges ez? Igaz, de emlékezzünk arra is, hogy egy verebecske elpusztulásával, ami olyan semmiség, hogy mi észre sem vesszük, Istennek célja van. Az egész világmindenség Teremtője szemmel tart céljaiban minden egyes verebecskét. „Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok!"