„Akik Őreá néznek, azok felvidulnak és arcuk meg nem pirul" (Zsolt 34,6).
Vigyáznunk kell, nehogy túl sokat aggodalmaskodjunk szellemi életünk egyéni oldala miatt, és ezért befelé fordulók legyünk. Szemléltessem ezt a villanyfénnyel? Mondjuk, ülsz egy szobában, és lassan besötétedik. Szeretnél világosságot, hogy olvasni tudj. A melletted lévő asztalon ott áll az olvasólámpa. Mit teszel ilyenkor? Feszülten figyelsz, hogy meglátod-e a világosságot jönni? Vagy fogsz egy törlőt és kifényesíted a villanykörtét? Nem, hanem felkelsz, odamész a kapcsolóhoz és felkattintod. Az erőforrásra fordítod a figyelmedet, és ha megteszed a szükséges lépéseket, megjön a világosság. Élj mindig Istennek Krisztus látható tetteiben, és bízd rá, mit akar elvégezni benned!